Messze van még a kormány a norvég mintától

Vágólapra másolva!
Miközben Magyarországon a politikusok még elvétve sem beszélnek a klímaváltozás problémájáról, addig Norvégia már azt tervezi, hogy megtéríti a köztisztviselők repülőútjai által okozott légszennyezés kárát is. Ha Magyarország hasonlót tervezne, az [origo] számítási szerint évente csak a kancellária repülőútjai által okozott kibocsátások után 135 millió forintot kellene fizetnie.
Vágólapra másolva!

Norvégia azt tervezi, hogy a jövőben megtéríti a köztisztviselők repülőútjai által okozott légszennyezés kárát - jelentette be a héten Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök. Az NTB norvég hírügynökség becslései szerint az évi több ezer repülőút 2,5 millió norvég koronába, vagyis 78 millió forintba kerülne az északi országnak. Nagy-Britannia pedig 2006 áprilisa óta viseli a kormány tagjai által lebonyolított utak szennyezési költéségét. A brit kormány 2007-09 között a tervek szerint mintegy 3 millió fontot (1,5 milliárd forintot) költ erre a célra.

A két kormány arra akar figyelmeztetni, hogy a repülőgép-forgalom jelentősen hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok, köztük a széndioxid kibocsátásához. Az Európai Unió adatai szerint a légi forgalom az egyik legnagyobb szennyező, a tagállamok területén kieregetett összes széndioxid 3 százalékáért felelős. Ez pedig várhatóan a következő években tovább fog nőni. Ennek oka, hogy az üvegházhatású gázok visszafogásáról szóló, 1997-ben megkötött kiotói egyezmény csak a gyárakra vonatkozik, a légiforgalomra nem.

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa szerint a két kormány fellépése szimbolikus jelentőségű, számottevően nem befolyásolja az üvegházhatású gázok kibocsátását. A környezetvédő szerint a felajánlás viszont azt jelzi, hogy az említett országok számára kiemelten fontos a klímaváltozás. Lenkei szerint ez viszont nem mondható el a magyar kormányról. A környezetvédő megjegyezte, ennek bizonyítéka, hogy a kormány többszöri figyelmeztetés ellenére sem küldte meg az Uniónak az üvegházhatású gázok visszaszorítását szabályzó tervet.

Danks Emese kormányszóvivő arról tájékoztatta az [origo]-t, hogy jelenleg a repülőgépek okozta széndioxid kibocsátás visszafogása sincs napirenden, így a kormány a közeljövőben nem tervezi, hogy a norvégokhoz és a britekhez csatlakozva megtérítse a kormányzati tisztviselők repülései során okozott környezeti károkat. Az [origo]-nak az Energia Klub közreműködésével végzett számításai szerint, ha a kormány mégis vállalkozna erre, akkor csak a Miniszterelnöki Hivatal munkatársai által tavaly okozott károk összege közel 130 millió forint lenne.

Az összeg kiszámításához előbb a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium segítségét kértük, a tárca sajtóosztályán azonban mindössze annyit mondtak: a kérdés túl bonyolult, azt nem tudják kiszámolni. Az [origo] rövid számolás után viszont a ki tudta kalkulálni az összeget. A kancellária honlapján található adatok szerint a hivatal munkatársai tavaly közel 3500 alkalommal utaztak külföldre. A szomszédos országokba (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia ) irányuló 500 utat figyelmen kívül hagytuk, mivel ezeket más közlekedési eszközzel is le lehet bonyolítani.

Átlagban 2000-es kilométeres repülőúttal számoltunk, egy Boeing 747-es utasszállító ezen a távon 30 tonna széndioxidot bocsát ki. A 3000 út alkalmával a köztisztviselőket szállító gépek így átlagban összesen 90 ezer tonna üvegházhatású gázt eregettek ki. A széndioxid 6 eurós világpiaci árával számolva, ez azt jelenti, hogy 540 ezer euróba került tavaly az a környezeti kár, amelyet a kancellária munkatársai okoztak repüléseik során.

2011 után erről várhatóan erről a magyar kormánynak is el kell számolnia. Az EU ekkora tervezi, hogy légitársaságokra is kiterjeszti az üvegházhatású gázok visszafogásáról szóló, 1997-ben megkötött egyezményt. A megállapodás úgy próbálja visszafogni a kibocsátást, hogy limitet (kvótát) határoz meg az aláírók országok számára, valamint lehetővé teszi a széndioxiddal való kereskedést is.

Így azok a vállalatok vagy országok, melyek az előírtnál többet akarnak kibocsátani, kvótát vehetnek a kevesebbet kibocsátóktól. Ha ezt kiterjesztik a légitársaságokra is, akkor ezek számára is kvótát határoznának majd meg. Így, ha egy táraság kibocsátása meghaladja az előírt értéket, akkor ezt a mennyiséget meg kell majd vásárolnia. Mint ahogy ezt teszi jelenleg a brit és a norvég kormány a saját repülőútjai során.

Szabó András