A móri bankrablás új gyanúsítottjaival együtt előkerültek a bűncselekmény idején használt, a rendőrség által évek óta keresett fegyverek is. A rendőrség szerda délutáni sajtótájékoztatóján közölte, hogy a szakértői vélemény szerint a móri bankrabláskor is használták azt a gépfegyvert és azt a pisztolyt, amelyet a rendőrök megtaláltak az ügy egyik új gyanúsítottjának lakásán.
Csizner Zoltán alezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűnügyi főosztályának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, az ügy 36 éves gyanúsítottja, N. László vasárnap mutatta meg a rendőröknek a lakásában azt a rejtekhelyet, ahova eldugta a fegyvereket. Itt találták meg a Skorpió géppisztolyt, amelyet Móron használtak. Megtalálták azt a pisztolyt is, amellyel a bank biztonsági őrét lőtték le. Mindezt szakértői vizsgálat is alátámasztja - közölte Csizner.
Több más nyomot is találtak N. László lakásán. Rábukkantak egy cipőre, amelynek lenyomata azonos azzal, amit a móri bankfiókban találtak. A nyomozók megállapították azt is, hogy a móri Erste Bank fiókjának bejárati ajtaján rögzített tenyérnyom W. Róberttől származik. A Blikk korábban arról számolt be, hogy a lenyomatok N. Lászlótól származnak, ezt azonban a rendőrség kedden cáfolta.
Az alezredes elmondta: a pénteken őrizetbe vett két gyanúsított, a 36 éves N. László és a 34 éves W. Róbert vallomása között ellentmondás van. W. Róbert azt állította, hogy részt vett a móri rablásban, de N. László volt az, aki bent volt a fiókban, és meghúzta a ravaszt. N. László viszont csak annyit ismert el, hogy ő is ott volt, de azt tagadta, hogy lőtt volna. Csizner hozzátette, az ellentmondások tisztázása a későbbi nyomozás feladata.
Fegyvermester volt
A rendőrség közlése szerint W. Róberthez úgy jutottak el, hogy ellenőrizték N. László 2002-es móri mobiltelefonhívásait. A két férfi egyébként nem tartotta egymással a kapcsolatot a móri bankrablás után - hangzott el a sajtótájékoztatón. N. László valószínűleg újabb bűncselekményeket követett el, W. Róbert pedig dolgozott tovább eredeti szakmájában, szobafestőként - közölte a rendőrség.
A tájékoztatón elhangzott az is, hogy N. László másfél évig dolgozott a büntetés-végrehajtásban, de azt nem mondták, meg, hogy pontosan melyik intézetben. Közölték azt is, legálisan tartott fegyvert, és fegyvermesterré képezte magát. Még hangtompítót is tudott előállítani. A férfit a kommandósok pénteken mint a postásgyilkosság leheteséges elkövetőjét vették őrizetbe. Csizner elmondta: a férfi lakásán több olyan, a postásgyilkosággal kapcsolatba hozható eszközt is találtak, amelyet évek óta kerestek, többek között álbajuszt, parókát, illetve térképeket.
A nyomozók szerint egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a nyolc áldozatot követelő móri vérengzést nem a jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt Kaiser Ede, illetve Hajdú László követte el. Bolcsik Zoltán, az NNI igazgatója szerint mivel jogerős ítélet született az ügyben, csak annyit mondhat, hogy a bűncselekménynek más szereposztása is elképzelhető. Hozzátette: az ezzel kapcsolatos anyagokat továbbítják az ügyszségnek, amely eljuttatja azokat a bíróságra.
Valószínűleg kifizetik a nyomravezetőnek azt a 10 millió forintot, amit a postásgyilkosság kapcsán ajánlottak fel - közölte a tájékozatatón az NNI igazgatója. A Blikk ezzel kapcsolatban arról írt, hogy a postásgyilkosság gyanúsítottjához - akit később a móri üggyel is összefüggésbe hoztak - elvezető elásott fegyverekre és eszközökre egy hobbi-kincsvadász bukkant véletlenül, fémdetektorral.
Titkosszolgálati eszközöket is használtak
A két férfi előzetes letartóztatását a Veszprémi Városi Bíróság rendelte el hétfőn. A megyei bíróság szóvivője kedden az [origo]-nak azt mondta, többféle bizonyíték alapján döntöttek erről. A szóvivő ezek között említette a gyanúsítottak részleges beismerését, valamint több olyan bizonyítékot, amelyet titkosszolgálati eszközökkel szereztek meg a hatóságok. Utóbbiakat nem kívánta részletezni, de kérdésünkre azt mondta, ebbe a körbe a telefonlehallgatás is beletartozik.
Bolcsik Zoltán az [origo] ezt firtató kérdésre azt mondta: egyelőre nem árulja el, hogy az akció során használtak-e titkosszolgálati eszközöket. Hozzátette: ezt csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha erre a bizonyítás során szükség lesz, illetve ha ahhoz a nemzetbiztonsági szolgálatok hozzájárulnak.