Nyugdíjas- és anyakvótáról is fantáziáltak a képviselők

Elszabadult a képviselők fantáziája a női kvótáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során, de a nyugdíjas-, munkás- vagy éppen édesanya-kvótáról szóló javaslatok nem jutottak el a parlamenti szavazásig. 2009-ben az európai parlamenti választások listáin már minden második jelölt nő lehet, ha a jövő héten a végszavazáson is igent mod a javaslatra az Országgyűlés.

"Egy olyan (...) törvényjavaslatnak a részletes vitájához érkeztünk el, amire azt mondani, hogy nem értünk vele egyet (...), úgy gondolom, ezt senki nem vállalja fel" - adta meg a női kvóta bevezetéséről szóló törvényjavaslat vitájának alaphangját a múlt hétfőn Gyenesei István független képviselő. A vita tanúsága szerint a nők politikai szerepvállalását minden párt erősítené, de a javaslat kapcsán több képviselőnek is elszabadult a fantáziája.

Filló Pál, Török Zsolt és Jauernik István MSZP-s képviselők például javasolták: ne csak azt írja elő a törvény, hogy a pártlistákon minden második jelöltnek nőnek kell lennie, hanem azt is, hogy a bérből és fizetésből élők is legalább egyharmados arányban képviseltessék magukat.

Török Zsolt még két további módosító indítványt is tett: az egyik szerint a listák egyharmadát "a család életben a gyermeknevelésből adódó többletterheket magára vállaló" személyekkel, a másik szerint egyszerűen édesanyákkal töltené fel. A javaslatokról a most hétfői szavazáskor nem döntött a parlament, mert a kijelölt bizottság tagjainak egyharmada sem támogatta azokat.

Más oldalról közelítette meg a kérdést Hoffmann Rózsa (KDNP), aki a női kvóta mellett bevezette volna a nyugdíjaskvótát is, mert szerinte a magyar társadalom egyik legsúlyosabb hiányossága "a nyugdíjasok alulreprezentáltsága". Párttársai, Salamon László és Lukács Tamás képviselők ezt még azzal egészítették ki, hogy a nyugdíjasok mellett a fiataloknak is garantáltak volna listás helyeket, de végül ők és Hoffmann is visszavonták a javaslataikat.

A női kvóta bevezetését Sándor Klára és Magyar Bálint SZDSZ-es képviselők javasolták. Azt remélik, ha több női politikus lenne az Országgyűlésben, olyan témák is felmerülnének, amelyek ma nem kerülnek szóba. A képviselők azt mondták, nem bíznak abban, hogy magától is nőni fog a nők szerepe a politikában, mert a rendszerváltás óta 8 és 12 százalék között mozog a női képviselők száma a parlamentben.

Ha a törvényt - várhatóan a jövő héten - elfogadja az Országgyűlés, Sándor Klára szerint valószínűleg akkor is csak 25-30 százalék lesz a nők aránya, az ugyanis csak a pártlistákra vonatkozik, az egyéni képviselőjelöltekre nem. A rendszerváltás óta pedig általában minden választáson csak egy tucatnyi női képviselő kerül egyéni körzetből a parlamentbe.