Nagymenőktől féltik jövőjüket a postamesterek

Kísérleti jelleggel majdnem háromszáz kistelepülési postát pályáztat meg vállalkozóknak a Magyar Posta, köztük száz olyat, amit már korábban magánkézbe adtak. A postamesterek szerint kihúzzák alóluk a széket, és magáncégeknek adják a kézbesítési jogot. Az önkormányzatok pedig tiltakoznak, mert attól tartanak, a kocsmába kerülhet a postahivatal. A Magyar Posta szűkszavúan nyilatkozik, mert már folyamatban van a privatizáció előminősítő pályázata.

"Amikor vállalkozók lettünk, azt ígérték, az unokánk is örökölni fogja a postamesterséget" - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő kistelepülési postamester. Az évek óta magánvállalkozóként - úgynevezett postapartnerként - működő postás és több mint száz társa attól tart, hogy a Magyar Posta Zrt. (MP) elveszi tőlük a működési jogot, és egy nemrég elindult közbeszerzési eljárás során valaki másnak adja azt.

A Magyar Posta 1994 óta köt szerződéseket, főleg kistelepülések postáinak hajdani alkalmazottaival, akik átveszik a helyi hivatal üzemeltetését, de olyan is előfordult, hogy a vállalkozó saját ingatlanában nyitott új postát ott, ahol korábban nem volt. Jelenleg az országban már több mint 300 ilyen postapartner működik. A hivatalokat ugyan magánvállalkozók tartják fenn, de a rendszert továbbra is az állami cég működteti, és egy bélyeg is ugyan annyiba kerül, mint máshol.

A Magyar Posta a magánosítást sikeresnek tarja, amit az is mutat, hogy október közepén elindított egy programot, amelynek keretében négy megye (Komárom, Heves, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg), majdnem háromszáz kistelepülés postahivatalát szervezné ki. A cég szerint a hivatalok magánkézbe adása része a modernizációs folyamatnak, hiszen hatékonyabbá teszi a működést. Épp ezért hosszabb távon, több mint ezer hivatalt szeretnének így kiszervezni.

A most magánosításra szánt posták közt azonban száz olyan is van, amely már ma is vállalkozásként működik. Ez komoly felháborodást váltott ki. Az [origo]-nak nyilatkozó postamester szerint a postapartneri program nem lenne eleve rossz, hiszen megélhetést ad embereknek, és a postahivatal is megmarad, de tisztességtelennek tartják, hogy a legutóbb április 1-jén újra megkötött szerződéseket felmondják, és esetleg valaki másnak adják a jogot. Ráadásul az MP honlapján megjelent egyik tájékoztatóban kifejezetten szerepel, hogy a pályázat során "az a tény nem jelent előnyt, hogy a pályázó helyben lakik, és több éve végzi a kézbesítői munkát".

Tomecskó Tamás, a MP szóvivője szerint az "unokánk is örökölni fogja" elv valamikor az 1900-as évek elején volt értelmezhető, ma már mindenkinek szerződése van, ami szabályozza a felmondás feltételeit is. A szóvivő azt mondta, az MP kénytelen meghirdetni minden hivatalt, így a vállalkozásban működőket is, hiszen biztosítania kell a versenysemlegességet. Ugyanezt a választ kaptuk a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól (GKM) is, ahol azt közölték: a diszkrimináció-mentesség érdekében nem lehet különbséget tenni a postahelyek közt.

Szétválasztott szolgáltatások

Az október közepén megjelent előminősítő pályázat (a tényleges közbeszerzési pályázat decemberben indul) szerint egy jelentkező több postahely üzemeltetésére is pályázhat. Ebből az egyik postamester azt a következtetést vonta le, hogy lehetőség lesz arra, hogy egy cég több postát is megszerezzen: például a Szabolcs megyében meghirdetett 120 hivatalt egyetlen hálózatként üzemeltesse. (Az MP honlapján, a program melletti érvként említett külföldi példák közt is szerepel: Angliában egy hírlapot és papír-írószert árusító üzletlánc 70 helyen működtet postai szolgáltatásokat.)

Tomecskó Tamás az [origo] érdeklődésére nem kívánta megmondani, igaza van-e a postamesternek. Arra hivatkozott, hogy a közbeszerzési szabályok szerint a kiíró nem magyarázhatja a pályázati feltételeket. A GKM is kitért a válasz elől, csupán annyit közölt: "A szolgáltató, akivel a feladó a postai szolgáltatási szerződést megköti, továbbra is a Magyar Posta Zrt."

A postamesterek másik aggodalma, hogy az MP kettéválasztja a postai szolgáltatásokat, vagyis ők végzik majd a küldemények felvételét, a kézbesítést viszont egy másik cég kapja (a kézbesítőknek, szemben a felvételt végzőkkel, nem kell szakirányú végzettséggel rendelkezniük). Erre abból következtetnek, hogy a mai szerződések szerint is több pénz jár egy levél vagy egy pénzküldemény kikézbesítéséért, mint a felvételéért (hogy pontosan mennyi, arról senki nem akart beszélni).

A posta szóvivője ezzel az aggodalommal kapcsolatban sem tudott felvilágosítást adni az [origo]-nak, szintén a közbeszerzési szabályokra hivatkozva. A GKM pedig csak a postatörvényt idézte, amely szerint postai közreműködőnek az számít, aki a postai szolgáltatásokat - felvétel, feldolgozás, továbbítás és kézbesítés - együttesen, vagy "a résztevékenységek bármelyikét" végzi.

Posta a kocsmában

A postamesterek mellett az érintett önkormányzatok sem lelkesednek a magánosítás ötletéért. "Ez nem modernizáció!" - szögezte le az [origo]-nak Jenei Sándor, a majdnem kétezer lakosú Nyírkáta polgármestere. A helyi képviselőtestület - hasonlóan a megyei közgyűléshez - határozatban tiltakozott az MP vezetésénél a privatizáció ellen. "A kiírás szerint tíz négyzetméter kell egy magánpostához, tehát egy boltban vagy a kocsma sarkában is lehet posta" - magyarázta Jenei, miért ellenzik az ötletet.

A polgármester azt is kifogásolja, hogy őket senki nem kérdezte meg arról, akarják-e a magánpostát vagy sem, és nem értik, milyen alapon választották ki az érintett négy megyét és a településeket. A GKM az [origo]-val ezzel kapcsolatban azt közölte, ők nem szóltak bele a kiválasztásba, azt az MP végezte. A cég szóvivője érdeklődésünkre azt mondta, a négy megye leképezi az ország különböző településszerkezetű vidékeit, és érinti az MP mindhárom igazgatóságának területét is. Az első körben tehát ezeken a helyeken mérik fel, mekkora az érdeklődés, és ez után döntenek a folytatásról.

Jenei azt is kifogásolja, hogy ők szeptember közepén kaptak egy levelet az MP-tól, amiben azt írták, a falu várhatóan érintett lesz a programban, majd néhány héttel később már meg is jelent a pályázati előminősítő felhívás. Tomecskó Tamás erre úgy reagált, hogy ők időben értesítették az önkormányzatokat, eljuttatták nekik a kiadványaikat, de a közbeszerzési eljárás sajátossági miatt nem mondhatták meg, pontosan mi lesz a sorsa a helyi postának, mert az csak a pályázatok lezárulta után, jövő nyáron derül ki.

A nyírkátai polgármester azonban már tudni véli, milyen sorsot szánnak a helyi hivatalnak. Szerinte a postát besúvasztják valahová, az épületet pedig eladják. Az előminősítő pályázat kiírása szerint a jelentkezőknek valóban szándéknyilatkozatot kell tenniük arra, hogy rendelkezni fognak a szükséges, legalább tíz négyzetméteres helyiséggel, vagyis nem kapják meg automatikusan a jelenlegi hivatalokat. Az MP honlapján megjelent tájékoztató szerint a postai ingatlanokról majd az eljárás későbbi szakaszában, decemberben közölnek információt.