Ujjlenyomattal fogta volna diákjait egy iskola

Egy ujjlenyomat-leolvasó berendezést akartak állítani egy fővárosi középiskola kapujába, hogy így csípjék nyakon a késő vagy hiányzó diákokat, de a terv végül az adatvédelmi biztos ellenállásán megbukott. A Trefort Ágoston Kéttannyelvű Középiskola igazgatója állítja, neki is voltak kétségei a rendszerről, de ez nem zavarta abban, hogy megvásároljon egy félmilliós berendezést és rögzíttesse a diákok jó részének ujjlenyomatát.

A bufapesti Trefort Ágoston Kéttannyelvű Gimnázium bejáratánál a portás egy füzetbe írja fel a látogatók nevét, a diákok pedig szabadon járkálnak ki-be. Ha megvalósultak volna az intézmény vezetésének eredeti tervei, akkor az iskolakezdéstől csak egy ujjlenyomat leolvasóval felszerelt kapun keresztül tudnának belépni. Az elképzelés Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos tiltakozása miatt hiúsult meg, aki a napokban tette közzé állásfoglalását, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet beadványa nyomán készített.

Földes Ádám, a TASZ adatvédelmi programvezetője az [origo]-nak elmondta, azt követően fordult a biztoshoz, hogy nyár elején az iskola egyik tanára és diákja is megkereste őt azzal, hogy egy szerintük kifogásolható, úgynevezett biometrikus beléptető rendszert kíván bevezetni az intézmény. A TASZ-hoz eljutott az a tájékoztató is, amelyet az iskola igazgatója adott ki a rendszerről. Ebből kiderül, hogy előre felveszik a diákok, a tanárok és más alkalmazottak ujjlenyomatát (a jobb mutatóujjét), így amikor a belépéskor és távozáskor hozzányomják ujjukat az érzékelőhöz, akkor rögzül, ki mennyi időt töltött az iskolában.

A tájékoztató szerint minderre azért van szükség, hogy rögzíteni és ellenőrizni tudják a beírt késéseket és mulasztásokat, de mint az iskola igazgatója, Varsóci Károly az [origo]-nak elmondta, biztonsági okok is közrejátszottak, az intézményből tűntek ugyanis már el értékes eszközök.

Az ombudsman szerint érthetetlen

Az adatvédelmi biztos keményen tiltakozott a rendszer bevezetése ellen. "A biometrikus azonosító alkalmazását ellenzem, mert súlyosan sérti a tanulók és az alkalmazottak személyes adatok védelméhez fűződő jogát" - fogalmazott állásfoglalásában. Különösen aggasztónak tartja, hogy "kiskorú, korlátozottan cselekvőképes gyermekektől a közoktatási intézménybe való belépéskor rögtön biometrikus azonosítót vesznek". Péterfalvi szerint érthetetlen az is, egy iskola miért neveli a gyerekeket arra, hogy eltűrjék az alkotmányos alapjogok korlátozását.

Az ombudsman hozzátette, a késések és mulasztások rögzítését más módon is meg lehet oldani, ha pedig már mindenáron beléptető rendszert akarnak kiépíteni, akkor inkább alkalmazzanak vonalkódos azonosítást vagy mágneskártyát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az iskolának csak arra van joga, hogy a késők adatait dokumentálja, de arra nem, hogy az órarendet betartó diákok érkezésének és távozásának időpontját is nyilvántartsa.

Péterfalvi tiltakozása elérte hatását, az iskola ugyanis egyelőre nem állítja üzembe a beléptető kaput. Varsóci Károly igazgató az [origo]-nak azt mondta, átalakítják a rendszert úgy, hogy az megfeleljen az adatvédelmi biztos állásfoglalásának. Hozzátette azonban, hogy most épp egy iskolaösszevonás közepén vannak, úgyhogy nem ez a fő gondjuk.

Az igazgatónak kétségei voltak

Az igazgató azt mondta, maga az elképzelés onnan származott, hogy az iskolában a diákok készítenek vizsgamunkákat és felvetődött, hogy ők a tanárok segítségével kiépítenék a beléptető rendszert. Varsóci hangsúlyozta, hogy ő is kérte az adatvédelmi biztos állásfoglalását júliusban. Arra a kérdésre, hogy ezt miért nem tette meg hamarabb, azt válaszolta, eleve kétségesnek tartotta, hogy a diákok és a tanárok egy működőképes rendszert tudnak-e kiépíteni.

Ennek a kétkedésnek semmi nyomát nem találni ugyanakkor abban a május 31-i dátummal kiadott tájékoztatóban, amely a szülőknek szólt. Abban konkrét tervként szerepel a beléptető kapu kialakítása, és a szülőket arra kéri az igazgató, "fogadják megértéssel tájékoztatásunkat a beléptető rendszer kialakításáról, hiszen közös érdekünk, hogy gyermekeik, tanítványaink iskolai tartózkodását biztonságossá tegyük".

Sokan már le is adták az ujjlenyomatot

Az is jelzi, hogy az iskola komolyan készült a rendszer bevezetésére, hogy már tavasszal megvásárolták az ujjlenyomatok leolvasásához szükséges berendezést. Elkezdték a diákok ujjlenyomatának a felvételét is - mondta az [origo]-nak több diák. Mint mondták, a tanév végefelé egyik óra után felvonult az egész osztály a rendszergazda szobájába, és ott vették le tőlük az ujjlenyomatokat.

"Megmondták hogy így lesz, és kész!"

Az igazgató szerint a tavasszal megvásárolt leolvasó 500 ezer forintba került, de "kedvezményes áron kapták, ismeretségi alapon". Azt mondta, nem veszett kárba az erre költött pénz, mert eleve olyan eszközt vásároltak, amely alkalmas arra is, hogy kódok - tehát nem csak ujjlenyomatok - alapján intézze a beléptetést. Hozzátette, egy komplett beléptető rendszer 4-5 millió forintba kerül, ezért, ha az iskola diákjai és tanára nem vállalkoztak volna arra, hogy saját erőből megépítik a nagy részét, akkor nem is merült volna fel az ujjlenyomatos megoldás.

Az igazgató szerint az elképzelés alulról indult, a vizsgamunkára készülő diákoktól, és támogatta a diákönkormányzat, valamint a szülői munkaközösség is. Több általunk megkérdezett diák azonban azt mondta, szó sem volt alulról induló kezdeményezésről. "Megmondták, hogy így lesz, és kész" - jegyezte meg egyikük. A tanulók szerint az ügy megosztotta a tanárokat és a gyerekeket is, többen állítólag nem engedték azt sem, hogy felvegyék ujjlenyomatukat.