Lazább börtönt hozhat az új Btk.

Kötelező lenne 20 év után felülvizsgálni az életfogytig tartó börtönbüntetést, így minden elítélt számára lehetővé válna, hogy szabadon engedjék. Az igazságügyi tárca tervei szerint ez a módosítás szerepelni fog a készülő Büntető törvénykönyvben. Jelenleg Magyarország az egyetlen olyan EU-tag, ahol létezik tényleges életfogytiglan. A hazai börtönökben 12 elítélt tölti élethossziglan tartó büntetését, közülük egy döntés nem jogerős. 

Enyhítene az igazságügyi tárca a tényleges életfogytiglanra vonatkozó szabályozáson - erről Kondorosi Ferenc, a minisztérium államtitkára beszélt csütörtökön. A tárca tervei szerint megmaradna az élethossziglan tartó börtönbüntetés, de azt 20 év után kötelező lenne felülvizsgálni.

A jelenleg hatályos jogszabály alapján a bíróság ítéletében dönthet arról, hogy valakit jogerősen kizár-e a feltételes szabadlábra bocsáthatás lehetőségéből. Ez azt jelenti, hogy a bíróság tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést is kiróhat. Ebben az esetben az elítélt haláláig rács mögött marad.

A Magyarországon 1999 óta létező, rendkívül szigorú büntetés Európában egyedülálló: sehol máshol nincs olyan tényleges életfogytig tartó börtön, ahol még a felülvizsgálat lehetőségét is kizárja a bírósági ítélet. A tárca szerint 2010-től hatályba lépő új Büntető törvénykönyv az elítélteket nem zárná ki a szabadlábra kerülés lehetőségéből.

12 életfogytiglanos

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium az [origo] érdeklődésére nem tudta megmondani, hogy hány olyan rab ül a hazai börtönökben, akiket tényleges életfogytiglanra ítéltek. A tárca a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksághoz (BVOP) irányított bennünket, ahol azt közölték, hogy jelenleg 11 elítélt jogerősen, egy pedig nem jogerősen tölti élethossziglan tartó büntetését.

Tényleges életfogytig tartó büntetését tölti többek között a négy nő megölése miatt elítélt balástyai rémként emlegetett Zoltán, valamint a szécsényi gyermekgyilkosság miatt elítélt Pongrácz Tamás. Ugyancsak életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték Kaiser Edét a móri bankrablás miatt, az ő ügyében azonban perújítási nyomozást rendeltek el.

Alternatívák

Kondorosi szerint azért van szükség új büntető törvénykönyvre, mert a rendszerváltozás óta megváltoztak a társadalmi, a gazdasági viszonyok, és ezekre reagálnia kell az új kódexnek. Ami a változásokat illeti, az államtitkár szerint a szabadságvesztés-centrikus büntetésekkel szemben az alternatív büntetések fognak növekedni.

Ilyen lehet például a felfüggesztett szabadságvesztést vagy a közérdekű munkavégzés. Ezek köré tartozna az a megoldás is, hogy hétközben egy elektronikus helymeghatározó eszközt - kar- vagy bokaperecet - viselne az elkövető, aki így dolgozhatna, a családjával lehetne. Hétvégenként azonban börtönbe kellene vonulnia, ahol terápiás, személyiségfejlesztő tréningeken kellene részt vennie.

Kondorosi szerint mindenkit nem kell feltétlenül bezárni, a cél az, hogy rövid időtartamra senkit ne zárjanak be. Hozzátette: az enyhébb esetekben úgynevezett félig nyitott, illetve nyitott házakat működtetnének. Ezzel három-négyezer fővel lehetne csökkenteni a büntetés-végrehajtási intézetekben raboskodok számát - mondta az államtitkár.

Hatástalan a börtön

Az enyhébb bűncselekmények esetén előnyösnek tartja a börtönbüntetések arányának csökkentést Barabás Tünde, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa is. A kriminológus szerint a kisebb súlyú bűnesetek miatt (például testi sértés) kirótt szabadságvesztés az esetek többségében nem hatásos. A börtönnek nincs javító hatása, sőt több a hátránya, mint az előnye - mondta Barabás. A kriminológus szerint a börtönviselt embert megbélyegzi a társadalom, sokszor még a családja se fogadja vissza, így gyakran újra a bűnözés fel fordulnak.

Barabás Tünde a tárca tervezetéhez hasonlóan úgy véli az ilyen esetekben hatásosabbak az olyan alternatív megoldások, mint például a mediáció. A speciális konfliktuskezelési módszer lényege, hogy a sértett és az elkövető egy közvetítő segítségével megpróbál megállapodni. Ha az elkövető hajlandó jóvátételt fizetni, akkor megmenekül a börtöntől. A kriminológus szerint kisebb bűncselekmények esetén Németországban jó hatékonysággal működik a módszer. A bűnözőkre ugyanis az esetek többségében jó hatással volt, ha találkoztak a sértettel. Ezt követően az elkövetők nagy része nem esett vissza.