A Jóisten bosszújának is örül a tudósgombász

Miért dugdossa valaki az orrába a földről szedett gombát? Kik azok, akik reggel hétórára kipucolják az erdőket? Vajon kik azok a hasgombászok? Az [origo] ezekre a kérdésekre kereste a választ a budai rengetegben most, hogy tombol a gombaszezon. Fedezze fel velünk a gombászás lenyűgöző világát, ismerje meg a trükköket és tanulja meg az alapszabályokat, amelyek akár életet is menthetnek!

"Kőrisszagú csigagomba!"- kiáltja áttüzesedett tekintettel az esernyős férfi az erdő közepén, miközben egy félig szétázott, megkapargatott, nyálkás csonkot tömköd az orrába a szakadó esőben. "Lehet érezni, hogy kőrisbogárszaga van" - magyarázza, majd a felfedezéstől szinte megrészegülve hajítja el a gombát a válla mögött. "Egyébként nincs valami jó íze" - teszi még hozzá mintegy mellékesen, és indul tovább az erdőben, új zsákmány után.

Az elmúlt hetek párás-esős időjárása olyannyira kedvezett a gombáknak, hogy nemrég már mérges gombával házaló kereskedőt is fogott a Zala megyei rendőrség. Az erdőket és mezőket - mint minden évben - idén ősszel is benépesítették a fűcsomók között lapuló ritkaságok után kutató bogaras gombatudósok, ínyenc hasgombászok és tapasztalt megélhetési gombászok. De kik ők, mit keresnek a szeptember végi nyálkás avarban, és egyáltalán miért jó nekik ez az egész? Tartson az [origo]-val a budai hegyekbe, és fedezze fel a gombák és gombaszedők világát!

A rettegett vadgombák mérge

"Rengeteg gombát látunk az erdőben, de nem szedünk, mert halálosan félünk tőle" - ismételgetik érdeklődésünkre a szembejövő kutyasétáltatók, ahogy nekivágunk felfedező utunknak a Hűvösvölgy melletti Vadaskertben. "Egyszer szedtünk két kosárral, de a gombavizsgáló kidobatta az egészet, mert a fosató gombától kezdve minden volt közte" - mondja egy asszony. Azóta nem gombászik, ha kell, boltba megy érte.

"Ez a félelem általános jelenség Magyarországon, egy ismerősöm még a termesztett bolti gombákat sem meri megenni" - vázolja a helyzetet Auer Péter gombaszakellenőr, a TIT Stúdió Gombász Klubjának elnöke, aki esernyője társaságában vezetőnkké szegődött a vadon gombáinak felfedezésében. "Sajnos a magyarok szemében gyakorlatilag a termesztett fehér csiperke az egyetlen gomba, pedig a közel 300 ehető hazai gombafaj közül legalább 100 kifejezetten finom" - teszi hozzá. Ő maga talán már 200 féle gombát is kipróbált, és állítja, hogy sokat veszítenek, akik megelégszenek a fehér csiperkével.

A félelem bizonyos szempontból ugyanakkor érthető: a Magyarországon megtalálható 2500-3000 gombafajnak ugyanis csak mintegy 10 százaléka ehető, a többi ehetetlen, mérgező vagy akár halálos is lehet. Gombászó utunkon először körülbelül a nyolcadik megtalált fajtáról könyvelhetjük el, hogy "elméletileg ehető", és a legszebb, legcsábítóbb gombákról is kiderül, hogy - mint vezetőnk fogalmaz - "a Jóisten bosszúja". Az ÁNTSZ adatai szerint évente átlagosan 65 ember kap gombamérgezést, az elmúlt 6 évben pedig hatan haltak meg az általuk szedett mérges gomba miatt.

Auer Péter szerint mégsem okos a félelembe takarózni: nem félni kell a gombáktól, hanem meg kell ismerni őket. "Van olyan ismerősöm, aki egyszer barna csiperkét vett a piacon, de annyira félt, hogy másnap az ellenőrzött bolti gombát is elvitte gombavizsgálóhoz, mert nem bízott benne" - szemlélteti a gombák iránti óriási bizalmatlanságot. Pedig a termesztett gombáktól egyáltalán nem kell félni, és kellő mértékletességgel a saját zsákmányt is biztonsággal fogyaszthatjuk, ha előzőleg az ingyenesen dolgozó piaci gombavizsgálók ellenőrizték azt.