Sólyom visszautasíthatja Horn kitüntetését

Vágólapra másolva!
Úgy tűnik, Horn Gyula ezúttal sem kap állami kitüntetést - az Alkotmánybíróság ugyanis kimondta, hogy a köztársasági elnöknek valódi döntési lehetősége van arról, kinek ad elismerést. Sólyom László Horn Gyula 1956-os múltját kifogásolja, de korábban is szót emelt a kormány más jelöltjeivel szemben.
Vágólapra másolva!

A köztársasági elnök megtagadhatja az elé terjesztett kitüntetések adományozását az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett döntése szerint. Az alkotmányban mindössze egyetlen mondat szerepel az államfő kitüntetési jogköréről: "a köztársasági elnök adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket".

Az Ab értelmezése szerint azonban az államfőnek valódi, érdemi döntési joga van arra, hogy a köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetések esetén az arra vonatkozó előterjesztést ne írja alá, vagyis annak adományozását megtagadhatja. Az államfőnek indokolnia kell döntését, és az alkotmánybírók felhívták a figyelmet arra is, hogy döntéséért maga viseli a politikai felelősséget.

Az Alkotmánybírósági kimondta azt is, hogy a köztársasági elnöknek az alkotmányos értékrend alapján kell vizsgálnia azt, hogy ki érdemes kitüntetésre. Ezek az értékek részben nevesítve vannak az alkotmányban, részben levezethetők abból. A határozat indoklása példaként a köztársasági államformát, a függetlenséget és a demokratikus jogállamiságot említette. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az alkotmányos értékekrend térben és időben kötött, vagyis az értékek történelmi koronként eltérők, esetleg egymással össze nem egyeztethetők is lehetnek.

A határozat kötelezi az Országggyűlést, hogy az év végéig részletesen szabályozza a kitüntetések adományozásának eljárásrendjét, különösen a határidőket. A hét-négy arányban meghozott többségi döntés tartalmazza továbbá azt, hogy az államfő egyéni kegyelmezési joga is valódi döntési jogkör.

Az Ab határozatához Kiss László és Kukorelli István alkotmánybírók fűztek különvéleményt. Kiss szerint a testületnek nem kellett volna alkotmányértelmezést adnia, csupán felhívni az Országgyűlés figyelmét a mulasztásos alkotmánysértésre, és kötelezni, hogy törvényben szabályozza a hatásköröket. Kukorelli azt hangsúlyozta, hogy az alkotmány csak rendkívüli esetben ad önálló politikai jogkört az államfőnek. A kitüntetések adományozása is egy döntési láncolatba illeszkedik, amiből Kukorelli szerint az következik, hogy a köztársasági elnök nem dönthet egy személyben az adományozásról.

Horn kitüntetése a tét

Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője a helyszínen, a határozat kihirdetése után nem közölte, hogy Horn Gyula kitüntetése ügyében milyen döntést hoz az államfő a mostani fejlemény után. Azt mondta, tanulmányozni fogják a határozatot, és rövid időn belül ismertetik Sólyom döntését.

Az MSZP azt kéri Sólyom Lászlótól, támogassa Horn Gyula kitüntetését, hiszen a volt miniszterelnök személyét a magyar ellenzéken kívül a világon mindenhol a rendszerváltó politikusok között említik - mondta az Ab döntése után Varga László, szocialista képviselő. Varga emlékeztetett, hogy az államfő nem adott hangot aggályának, amikor 2006 őszén posztumusz kitüntette Kisbarnaki Farkas Ferencet, Szálasi Ferenc nyilas vezető kormánybiztosát, aki a sopronkőhidai perben a hadbíróság elnöke is volt.

Alapvető tévedés ebben az ügyben Kisbarnaki Farkast emlegetni - mondta az [origo]-nak Kumin Ferenc. Őt ugyanis az államfő nem kitüntette, hanem - Szekeres Imre honvédelmi miniszter előterjesztésére - visszaállította az eredet rendfokozatát, amelytől a kommunizmus idején megfosztották. Ez nem a kitüntetési, hanem a kinevezési jogkört érinti, amit pedig az Ab meglehetősen szűkre szabott. Kumin arra emlékeztetett, hogy ez esetben a politikai felelősség nem az államfőé, hanem az előterjesztő, majd a kinevezést ellenjegyző miniszteré.

Sólyom László köztársasági elnök tavaly március 13-án kérte az Alkotmánybíróságot, hogy mondjon véleményt a kitüntetési ügyben. Sólyom akkor azt kifogásolta, hogy a kormány több olyan személy kitüntetését javasolta, akik fő tevékenysége az elmúlt rendszerhez kötődött. Az államfő Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, Marjai József nyugalmazott miniszterelnök-helyettes és Mosonyi Emil vízépítő mérnök, a Bős-Nagymaros vízlépcső egyik tervezője kitüntetését kifogásolta. Az elismeréseket végül Sólyom átadta, de az ünnepségen ő és Fekete János nem fogtak kezet.

Most azért került ismét előtérbe a kérdés, mert Gyurcsány Ferenc azt javasolta Sólyomnak, hogy tüntesse ki a 75 éves Horn Gyulát. Az államfő nem írta alá az okmányt, hanem bejelentette, megvárja az Ab döntését. Sólyom szerint Horn karhatalmista múltja, 1956-os tevékenysége ellentétes az alkotmány értékrendjével. Horn Gyulát egyébként öt évvel ezelőtt - 70. születésnapja alakalmával - már Medgyessy Péter akkori miniszterelnök is felterjesztette kitüntetésre, amit az akkori államfő, Mádl Ferenc kifogásolt.

Gyurcsány Ferenc azzal indokolta Horn felterjesztését, hogy a volt kormányfő Magyarország és a tágabb térség, "Kelet-Közép-Európa valamennyi országa számára fontos, történelmi jelentőségű tettet vitt véghez", amikor hozzájárult a vasfüggöny lebontásához, illetve amikor1990-ben aláírta a szovjet csapatok kivonását lehetővé tevő megállapodást. Gyurcsány szerint Horn politikusi tevékenységével "Európában és a világban is méltán elismert és tisztelt államférfivá" vált.