Felfüggesztettet kaptak a betegcsere fővádlottjai

Bűnösnek mondta ki a bíróság a szegedi betegcsere-ügy fővádlottjait foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt. Fogházbüntetésre ítélték őket, de büntetésüket egy évre felfüggesztették. Hibájukból 2004-ben meghalt egy 80 éves beteg, akit tévedésből vittek koponyaműtétre. Két orvost felmentettek.

A nagy visszhangot kiváltó ügy 2004 nyarán történt: a szegedi városi kórházból egy nyolcvanéves férfi helyett egy azonos korú másik beteget küldtek koponyaműtétre a Szegedi Tudományegyetem idegsebészeti klinikájára. Az idős férfi belehalt a beavatkozásba.

A bíróság most döntött első fokon az ügyben. Az elsőrendű vádlott beteghordót és a másodrendű vádlott szakápolót bűnösnek találták. Első fokon B. Ferenc beteghordót nyolc hónap, H. Károly szakápolót 1 év négy hónap fogházbüntetéssel sújtotta a bíróság. A büntetést mindkettőjük esetében egy év próbaidőre felfüggesztette.

Juhász Zsuzsa bíró szerint a 2005 októberében kezdődött per során bebizonyosodott: az elsőrendű vádlott beteghordó cserélte össze a két idős férfit 2004. július 3-án. Ugyanakkor az is kiderült, ő volt az ott dolgozók közül az egyedüli, aki nem ismerte a betegeket.

A bíró elmondta, bár az elsőrendű vádlott munkaköri leírása csak általánosan fogalmazott feladatairól, foglalkozását ekkor már több éve gyakorolta. Ennek ellenére az osztályról az idős férfit anélkül vitte el CT-vizsgálatra, hogy elkérte volna az ápolótól, s a vizsgálatot követően úgy vitte vissza a beteget, hogy nem adta át az ott dolgozóknak. A vádlottól elvárható lett volna a bíró szerint, hogy ha nem tud kommunikálni a beteggel, akkor az ott dolgozó szakápolóktól kérjen segítséget az azonosításhoz.

H. Károly másodrendű vádlottal kapcsolatban két lehetőséget állapított meg a bíróság, mivel a szakápolóként dolgozó férfi vallomásai ellentmondásosak voltak. Ha ott tartózkodott, amikor az idős férfit vizsgálatra vitték, akkor hibázott, mert hagyta a beteghordónak, hogy azonosítás nélkül vigye vizsgálatra. Ha nem volt ott, akkor távolléte idejére át kellett volna adni a feladatát másnak.

A harmad- és negyedrendű vádlott orvosokat bűncselekmény hiányában felmentette a bíróság. Őket foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolta korábban az ügyészség, mert késve vizsgálták meg azt a beteget, akin eredetileg végre kellett volna hajtani a koponyaműtétet. Az orvosok nem hívtak hozzá neurológus szakorvost, és a férfi esetében a CT-vizsgálatra is már csak akkor került sor, amikor fény derült a betegcserére.

Sok apró hiba

A kórház 2005 decemberében belső vizsgálatot is elrendelt az ügy tisztázására. A Demeter Ildikó orvos által vezetett eljárás szerint az elsőrendű vádlott beteghordó nem vette át a szakápolótól és nem azonosította a később meghalt beteget, amikor vizsgálatra vitte, majd onnan visszaérkezve nem adta át az ápoltat az osztályon dolgozóknak.

A vizsgálóbiztos elmondta az eljárás során a Szegedi Városi Bíróság előtt: bár a beteghordó munkaköri leírásában és az intézmény belső szabályzataiban tételesen nem szerepelt az, hogy a beteghordónak azonosítania kell az ápoltat, de a kórházban kialakult szokások alapján ez elvárható lett volna tőle. A kórházi vizsgálat szerint az ügyeletvezető főorvosnak - az ügy harmadrendű vádlottjának - a sürgősségi betegellátó osztályon, az ágyaknál kellett volna átvennie az ügyeletet a korábbi műszaktól, ez azonban nem így történt.

Mint azt a belső vizsgálat is megállapította, sok apró hiba, apró esemény eredményezte, hogy a szegedi városi kórházból 2004 nyarán a nyolcvanéves férfi helyett egy azonos korú másik beteget küldtek koponyaműtétre a Szegedi Tudományegyetem idegsebészeti klinikájára.

Fellebbezett az ügyész is, a védők is

A másodrendű vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett az ügyész, mert szerinte a próbára bocsátás időtartama nem lehet rövidebb a kiszabott büntetés hosszánál. A többi vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért az ügyész. Az első- és másodrendű vádlott és védőik nem gondolkodtak, fellebbezést nyújtottak be az ítélet ellen. A beteghordó esetében felmentést remélnek, a szakápoló esetében pedig a büntetés enyhítését szeretnék elérni a védők.