Némák maradnak a romák a magyar médiában

Arctalan tömegként ábrázolja a média a cigányokat, politikusokat szólaltat meg helyettük, és csak akkor kerülnek szóba, ha az nem jár profitkieséssel - többek között ezeket rója fel egy új tanulmány a magyar újságoknak, rádióknak és tévéknek. A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke szerint pedig a médiában sokszor csak "nagylelkű bohócokként" használják a romákat, miközben átlagemberként nem mutatják meg őket.

Bűnöző, barbár, túltámogatott, élősködő, esetleg cigányzenész - a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, Horváth Aladár szerint többnyire így mutatja be a hazai média a cigányokat. "Miközben csak nagyon ritkán jelennek meg úgy, mint pincérek, utasok, egyedülálló anyák, vagyis átlagemberek" - tette hozzá.

Szerinte a média jelentős része meglévő zsigeri indulatokra, érzésekre játszik rá, hogy eladható legyen, és sok néző vagy olvasó szívesen látja viszont a saját cigányellenes indulatait a médiumokban. Egyes műsorokban pedig "nagylelkű bohócokként" szerepelnek a romák: inkább deviánsok, mint átlagemberek - tette hozzá.

A romák médiában megjelenő képéről szól a szociális tárca legújabb kiadványa, a Zöld könyv. E szerint bár a romákkal az utóbbi években egyre többet foglalkozik a média, és egyre érzékenyebben közelít a témához, még jócskán van mit javítani.

A romák némaságra vannak ítélve a legtöbb híradásban - derül ki az elemzésből, amely a magyarországi romák kanadai kivándorlását hozza példának. Az ügyben megszólaltatottak csaknem fele minisztériumi vagy kormányhivatalnok volt, egyharmada kisebbségi képviselő vagy érdekvédő, és csak minden huszadik esetben nyilatkoztak maguk a kivándorló romák. A tanulmány szerint általában jellemző, hogy a romákat "passzív, arctalan tömegként" ábrázolják, velük kapcsolatos ügyekben meg sem kérdezik őket.

A Zöld könyv szerint a közszolgálati tévékben vannak ugyan kisebbségi műsorok, ezek azonban csak a legritkább esetben jutnak el a közönséghez - többek között rossz minőségük miatt. A kereskedelmi médiumok pedig "piaci érdekeiknek megfelelően, többnyire akkor és olyan módon ábrázolnak romákat, ha közben biztosan nem veszítenek olvasókat, hallgatókat vagy nézőket".

Emellett - olvasható a Zöld könyvben - a romákkal kapcsolatos híradások témái többnyire konfliktusok, bűncselekmények köré összpontosulnak, néha csúsztatnak, vagy felületesek. Elenyésző a roma újságírók száma, és hiányzik az is, hogy a médiaszabályozó testületek folyamatosan vizsgálják a cigányok médiaábrázolását - teszik hozzá a dokumentum szerzői.