Befektetőkkel lökné be az egyetemeket Magyar Bálint

Nem lesz egyetemprivatizáció - közölte az Oktatási Minisztérium szakállamtitkára, miután a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete tiltakozásba kezdett a felsőoktatás magánosításától tartva. Az ügyet az robbantotta ki, hogy Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár nemrég a magántőke felsőoktatásba való bevonását indítványozta az államreform-bizottságban. Az SZDSZ-es politikus elmondása szerint az "államszocialista gazdasági gyámság" alól akarja felszabadítani az egyetemeket.

"Minden törvény azt mondja, hogy az oktatást nem lehet kiszervezni az állami felsőoktatási intézményektől, ezért nem is lehet szó az egyetemek privatizációjáról" - hűtötte a kedélyeket Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára csütörtökön, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) aggodalmaira reagálva. Kis Papp László, az FDSZ elnöke ugyanis a Felsőoktatási és Tudományos Tanács szerdai ülése után a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy egy eléjük tárt javaslat az egyetemek privatizációjával fenyeget.

A javaslatot Magyar Bálint, a Miniszterelnöki Hivatal fejlesztéspolitikai szakállamtitkára terjesztette az államreform-bizottság elé, aki az egyetemek gazdasági önrendelkezését szeretné elérni vele. Magyar lehetővé tenné, hogy az egyetemek saját elhatározásból állami tulajdonú nonprofit szervezetté vagy közhasznú társasággá alakuljanak, illetve hogy magántőkét is bevonhassanak az oktatásba. Mindehhez a felsőoktatási intézményeket kivenné a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok alól, előbb az államháztartási, majd a felsőoktatási törvény módosításával.

Egy ilyen lépéssel viszont, az FDSZ szerint az is lehetővé válna, hogy az egyetemeket teljes egészében privatizálják, az állam pedig kivonuljon a felsőoktatás finanszírozásából. "Így megszűnne az egyetemi dolgozók közalkalmazotti munkaviszonya, az oktatók pedig szabad prédává válnának" - vázolta az [origo]-nak a javaslattal kapcsolatos félelmeit Kis Papp László, hozzátéve, hogy a szakszervezet a leghatározottabban tiltakozik a terv ellen.

Manherz Károly hétfőre egyeztetésre hívta a szakszervezeti vezetőt, de már csütörtökön hangsúlyozta, hogy Magyar Bálint kifogásolt indítványa csupán egy javaslat, amellyel a minisztérium nem foglalkozott, és amelyet még az államreform-bizottság sem tárgyalt meg. Ez utóbbit Magyar Bálint cáfolta az [origo]-nak, sőt, az SZDSZ közleménye szerint az államreform-bizottság bizonyos kikötésekkel támogatta is a javaslatot. Manherz ugyanakkor kijelentette, hogy a minisztérium "nem tervez változtatást" ezen a téren, vagyis nem akarnak magánosítást a felsőoktatásban.

Államszocialista gyámság vagy szabad vállalkozás?

Magyar Bálint ugyanakkor bízik abban, hogy a parlament elé kerül javaslata, amely mellett, egy pénteki közlemény szerint az SZDSZ is kiáll. A politikus az [origo]-nak azt mondta, hogy a privatizációtól való félelem teljes félreértés: "Abban, hogy egy egyetem kht-vá válik, még nincs semmi privatizáció, hiszen a tulajdonos maradna az állam, csak épp az egyetem gazdasági lehetőségei nőnének meg" - magyarázta. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a nem oktató egyetemi dolgozók közalkalmazotti státusza megszűnne egy ilyen átalakítással, és ez szakszervezeti érdeket sérthet.

Magyar Bálint szerint javaslatának lényege az, hogy a felsőoktatási intézményeket "felszabadítsa a jelenlegi államszocialista típusú gazdasági gyámkodás" alól. Most ugyanis - véli a politikus - az állam gazdaságilag megköti az egyetemek kezét, így azok nem tudják hatékonyan - és legálisan - kihasználni ötleteiket, kutatás-fejlesztési kapacitásukat. Hiszen ahhoz, hogy a hasznot hozó gazdasági élettel, a magántőkével kapcsolatba lépjenek, céget kell létrehozniuk, de jelenleg csak úgy alapíthatnak kft-t, ha abban többségi tulajdonuk van, és még így is minisztériumi jóváhagyást kell kérniük.

Nagyobb projekteknél így se a vállalkozással járó anyagi kockázatra, se a szükséges alaptőkére nincs pénze az intézményeknek - mondta. A fejlesztéspolitikai államtitkár ezen úgy változtatna, hogy mentesítéseket és könnyítéseket adna a gazdálkodásban, illetve a most állami tulajdonban lévő vagyonuk teljes jogú tulajdonosává tenné az intézményeket. Emellett teljes szabadságot adna az egyetemeknek abban, hogy akár a kutatásba és fejlesztésbe, akár az oktatásba magántőkét vonjanak be.

A kutatás nyitott, az oktatás nem

A versenyképes kutatás-fejlesztés formáját Mang Béla, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke is a szabadabb vállalkozásban látja. A Miskolci Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese az [origo]-nak azt mondta, hogy az egyetemeknek nagy multinacionális cégekkel összefogva kellene cégeket alapítaniuk. Így az egyetemi szakemberek a bevont magántőke nyereségkényszerétől hajtva, de ugyanakkor korszerű, jól felszerelt laboratóriumokban végezhetnék munkájukat, ami az európai egyetemek nagy részénél bevált gyakorlat.

Kutatás-fejlesztés területén a minisztérium is nyitott, Manherz Károly azt mondta, hogy a bizonyos egyetemi részfeladatok, tudásközpontok kiszervezése a jövőben is elképzelhető. Az államtitkár azonban hangsúlyozta, hogy erre eddig is volt lehetőség, mivel az egyetemek alapíthatnak kft-t. "A különbség az, hogy Magyar Bálint ezt a magántőke-bevonást nem csak a kutatás-fejlesztés, de az oktatás területén is lehetővé akarja tenni" - magyarázta Manherz Károly. "Erre azonban a törvények alapján nincsen mód" - tette hozzá.

Magyar Bálint ugyanakkor épp ezért a törvények módosítását sürgette, szerinte ugyanis a jelenlegi merev, kötött rendszerben az egyetemeknek nincs esélyük, hogy tudásukkal bekapcsolódjanak a gazdasági életbe. Másrészt a jelenlegi szabályozás az uniós fejlesztési források megszerzését is kifejezetten hátráltatja - magyarázta.

Visnovitz Péter