A maszkos tüntetőkre nem gondolt Petrétei

Vannak kétséges elemei a kormány által tervezett új gyülekezési szabályoknak az [origo] által megkérdezett jogászok szerint, bár alapvetően ők is egyetértenek a módosítási javaslatokkal. Kérdés például, hogy mi lesz akkor, ha valaki Bush-maszkban tüntet vagy lehet-e találni olyan helyet Budapest belvárosában, ahol nem járnak tömegközelekdési eszközök.

Egyetértenek az [origo] által megkérdezett jogászok az új gyülekezési törvénytervezetnek azzal a szabályával, hogy a jövőben a tüntetésen részt vevők nem takarhatják el az arcukat. Szerintük ugyanazok az érvek szólnak mellette, mint a rendőri azonosítók viselése mellett. A tiltás szükségességét Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza szerint az is indokolja, hogy a gyülekezési jog éppen arról szól, hogy valaki kinyilvánítja, vállalja véleményét. Ha pedig törvénysértést követ el, csak így rekonstruálható a bűncselekmény - tette hozzá.

Ezzel alapvetően Kolláth György alkotmányjogász is egyetért, de azért aggályosnak tartja a tiltást abból a szempontból, hogy direkt összefüggésre utal, pedig nem lehet kijelenteni, hogy aki maszkot visel, az biztos erőszakra készül. "Ráadásul van, amikor ez a demonstráció része, volt például olyan tüntetés, ahol báránynak öltöztek be a génkezelés ellen tiltakozó aktivisták" - magyarázta.

Lengyelországban az alkotmánybíróság nem is engedte megtiltani az arc elfedését, mondván, ez a tüntető identitásának a része is lehet, például a muzulmán nők esetében - utalt Tóth Balázs a külföldi gyakorlatra. A jogvédő szervezet munkatársa is hangsúlyozta, hogy adott esetben éppen ez lehet a demonstráció, így amikor Bush-maszkot viselnek tüntetők, de akár egy farsangi felvonulás résztvevőivel is probléma adódhatna.

Okultak az őszi eseményekből

Az is a tervezett szabályozás része, hogy egy rendezvény kezdete és befejezése között legfeljebb kilencvenhat óra telhetne el, vagyis legfeljebb négynapos lehetne. Arra viszont lehetőséget kapnának a szervezők, hogy ugyanerre a helyszínre - az előző végétől kezdődő - újabb demonstrációt jelentsenek be.

Egy korlát azonban mégis lenne: a bejelentett rendezvény legfeljebb nyolc órán keresztül érinthet olyan közterületet, ahol tömegközlekedési eszközök vagy gépjárművek járnak. Márpedig a fővárosban nehéz lenne olyan részt találni, ahol ez ne merülne fel, így pedig a nyolcórás határidő lép életbe. Kolláth György megfogalmazása szerint az időbeli korlátokra szükség van, a törvény éppen eddig volt lyukas, amire - ahogy ő fogalmaz - "az őszi Kossuth téri vadkempingezés" világított rá.

A tervezett új szabályok között van az is, hogy a rendőrség megtilthatja egy rendezvény megtartását, ha egy másik eseményt is bejelentettek arra a területre vagy útvonalra, és ezeket nem lehet egymástól "fizikailag elkülöníteni". Az alkotmányjogász szerint erre is szükség lett volna már eddig is. Jó, ha a rendőrség dönthet arról, hogy "legalább dobástávolságon kívül" legyenek az egyidőben tartott gyűlések - fogalmazott Kolláth.

Nem tudni, mi számít gyülekezésnek

A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa arra is felhívta a figyelmet: a norma megszövegezéséből az következik, hogy a jövőben is lehetnek spontán - vagyis nem bejelentett - rendezvények. Másrészt továbbra sem határozzák meg, valójában mi minősül gyülekezésnek, vagyis egyáltalán mire vonatkoznak a tervezett szabályok. Hány embertől számít gyülekezésnek egy csoportosulás: elég, ha öten együtt kiabálnak vagy sokkal több embernek kell összegyűlnie? - tette fel a kérdést Tóth Balázs.

Az igazságügyi tárca tudatta, hogy a módosítástervezetről ötpárti egyeztetést kezdeményeznek, amire szükség is lesz, hiszen az 1989-ben megalkotott gyülekezési törvény módosítását kétharmados többséggel kell elfogadni. Az [origo] által megkérdezett jogászok azonban úgy vélték, hogy ennél az egy-egy paragrafust megváltoztató, illetve kiegészítő tervezetnél sokkal jobb volna egy új törvény megalkotása.

Gergely Zsófia