Felülvizsgálja az alkotmányt is a kormány

Elfogadva az őszi zavargásokat vizsgáló Gönczöl-bizottság javaslatát, a kormány felülvizsgálja az alkotmányt és a rendőrségi törvényt is. Kérdés persze, hogy ha akarnak valamit változtatni, hogyan szerzik meg hozzá az ellenzék támogatását.

Az alkotmányt és a rendőrségi törvényt is felülvizsgálja a kormány a Gönczöl-bizottság jelentése nyomán - jelentette be Petrétei József igazságügyi miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón. Arról is beszámolt, hogy a kormány döntése értelmében ötpárti egyeztetést kezdeményeznek a Tölgyessy Péter vezette szakértői csoport javaslatairól, amelyek a gyülekezési törvény módosítására irányulnak.

A miniszter elmondta, hogy a jelentés alapján a kormány olyan feladattervet készített, amelyben az alkotmánymódosítással, a rendőrségi és a gyülekezési törvény módosításával és ezzel párhuzamosan a kényszerítő eszközök használatára nézve is vannak elképzelések. A feladatterv magában foglalja az országos rendőrfőkapitány által készítendő intézkedési tervet is, ennek március 31. a határideje.

Kérdés persze, hogy ha úgy dönt a kormány, változtatni akar ezeken a szabályokon, hogyan szerzi meg hozzá az ellenzék támogatását. Ezek a jogszabályok nagy része ugyanis csak minősített többséggel módosítható, ráadásul politikailag érzékeny témákról van szó.

A szeptember-októberi zavargások okait vizsgáló Gönczöl-bizottság javasolta azt egyebek mellett, hogy fogadjanak el új alkotmányt a pártok. Erre szerintük azért volna szükség, mert fennáll egy "alkotmányos diktatúra" kialakulásának a veszélye, ugyanis a jelenlegi választási rendszer miatt egy kétharmados többséget szerzett párt a tetszése szerint megváltoztathatja az alkotmányt. Az új alaptörvénynek - amely megőrizné a jelenlegi alkotmányos berendezkedést - ezért nehezen módosíthatónak kell lennie - javasolták Gönczöl Katalinék.

A bizottságnak a gyülekezési törvényről az volt az álláspontja, hogy a módosításával részletesebben meg kellene határozni a gyülekezés jogának gyakorlását. Például szabályozni lehetne, hogy meddig tarthasson egy demonstráció.

A legtöbb javaslatot azonban a rendőrség működésével kapcsolatban fogalmazták meg, a jelentés szerint szükség volna egy átfogó rendészeti stratégia kidolgozására, a rendőrök által használható eszközök és a tömegoszlatás szabályainak meghatározására.

Megfontolandónak tartották egy rendészeti szervektől független megbízott kinevezését is, aki az ilyen ügyeknél együttműködne a civil szervezetekkel is. Emellett egy új intézményt is bevezetnének: a rendészeti szükségállapotot. Ennek lényege, hogy a szükségállapot idején egy koordinációs testület hangolná össze 6-8 órán át a hatóságok tevékenységét.

[origo]/MTI