Gyurcsány megkapta, amit kért

Vágólapra másolva!
Megkapta az általa kért egységes támogatást Gyurcsány Ferenc az MSZP tisztújító kongresszusán, így ő lesz a párt új elnöke. A tisztségért egyedül induló politikus szombaton azt mondta, hogy csak akkor vállalja el a párt- és miniszterelnökséget, ha legalább a küldöttek 75 százaléka mögötte áll. Végül majdnem 90 százalékot kapott.
Vágólapra másolva!

"Reform vagy bukás" - állította válaszút elé hallgatóságát az MSZP elnöki posztjára egyedüliként pályázó Gyurcsány Ferenc a párt tisztújító közgyűlésén, szombaton. Jelszava hatásosnak bizonyult, hiszen a pártkongresszus nagy többséggel, a szavazatok 89,15 százalékával választotta meg. A miniszterelnök a szavazást megelőző beszédében legalább 75 százalékos támogatást kért a küldöttektől. Mint közölte, csak akkor vállalja el az elnöki és a miniszterelnöki feladatot, ha egységesen mögötte áll a párt - jelentette az [origo] tudósítója a pártkongresszusról.

A Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa szombat délelőtt kezdődött Budapesten. A tanácskozás nyílt üléssel, politikai vitával indult, ezt követően kezdődtek a bizottságok beszámolói - már zárt ülésen. A tisztségviselőket délután választottákák meg, az eredményt vasárnap hozzák nyilvánosságra. A politikai vita vasárnap is folytatódik, a tanácskozás végén pedig határozatot fogadnak el a küldöttek.

Gyurcsány szerint a kiélezett magyar politikai helyzet nem a Fidesz vagy az MSZP közötti választásról szól, hanem "történelemválasztás". A "nyugatos progresszívok és a bezárkózó nacionalisták" küzdelme. A demokratikus progresszív erők képesek arra, hogy összeegyeztessék a haza és haladás elveit, míg a Fidesznek mindekivel baja van, aki ez megkísérli - mondta.

A mai helyzet kulcsa valahol 2000 és 2002 közt keresendő - vélte Gyurcsány, mert szerinte akkor tért el mindkét politikai oldal a helyes úttól: a jobboldal nemzeti radikalizmusra váltott, a baloldal pedig, feladva modernizációs karakterét, erőteljes szociális programot hirdetett. A küzdelemben "a szociális kártya" győzött, de mára elfogytak az erőforrások, változtatni kell - érvelt a reformok mellett.

A kormányfő szerint Magyarország 2000 és 2006 közt az első volt Európában a reáljövedelmek növekedésében, de közben lelassult a gazdaság fejlődése. A kormány feladata ezért az, hogy felgyorsítsa a gazdaságot, különben nem tudja megvalósítani társadalmi céljait. Ez az egyének számára ez áldozatokat jelent, ami népszerűtlen, de a kormányfő azt mondta, a közjó érdekében muszáj konfliktusokat vállalni.

A múltat eltörölni

A pártelnökjelölt szóba hozta az MSZP és az állampárti múlt viszonyát is. Kijelentette, hogy világossá kell tenni, hogyan tekint a mai MSZP az 1948 és 1989 közötti időszakra, Kádárt vagy Nagy Imrét választja. "Én Nagy Imrére voksolok" - mondta Gyurcsány, aki szerint Kádár nem gyömöszölhető be a magyar demokratikus gondolatvilágba. Ezért is kell elköltözni a jelenlegi, Köztársaság téri székházból, mert el kell távolodni mindentől, amit az jelent - mondta.

A kormányfő beszédében - amelyet vasárnap, a szavazás eredményének bejelentése után egy újabb felszólalás követ - megrótta saját párttársait is: a tisztújítást megelőző belső vitákra utalva azt mondta, megengedhetetlen, hogy néhányan külön is meg akarják mutatni magukat, vagy személyükben akarnak ellensúlyokat képezni. "Itt kell politizálni és nem újságcikkekben" - ítélte el a sajtóbeli üzengetéseket.

Narancssárga veszedelem

A kongresszus Gyurcsány beszéde előtt meghallgatta Hiller István leköszönő pártelnök beszámolóját. Hiller saját pártja helyzetének értékelése mellett éles támadást intézett a jobboldal ellen: "Magyarországon éles hatalmi harc folyik" - mondta. Ebben a harcban szerinte a "narancssárga populizmus" áll szemben a demokratikus erőkkel, a harci program az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel. Az előbbi hatalomra kerülése pedig - szerinte - kizárná az országot az európai fejlődésből.

Fotó: Hajdú D. András

Hiller külön kitért az Árpádsávos zászló használatára. Ezt a szimbólumot szerinte a XX: század közepén a nyilasok meggyalázták, amikor ennek árnyékában gyilkoltak. Ezért 2007-ben "demokratikus erő nem használhatja és nem engedheti rendezvényeire" - jelentette ki a politkus, aki szerint ebben a kérdésben "nincs kompromisszum". A küldöttek tapssal jelezték, egyetértenek a leköszönő elnökkel.

Az ellenzékkel foglalkozott Simon Gábor, az országos választmány elnöke is, aki szerint a jobboldal azét zárkózik el mereven a párbeszédtől, mert nincs alternatívájuk a koalícióval szemben. "Nincs térképük. Nem tudják az utat, csak azt hajtogatják, rossz irányba megyünk" - mondta Simon.

"Feri győzelmet ígért"

"Piszok nagy bajban vagyunk" - reagált Gyurcsány beszédére Horn Gyula volt miniszterelnök, aki következetesen "elvtársaknak" szólította a küldötteket. Horn szerint fel kell készülni a népszerűség további csökkenésére, de ugyanakkor kell lennie egy határnak - 14-15 százalékos támogatottság -, ami alá nem szabad menni.

A volt kormányfő egyszerre bírálta és támogatta Gyurcsányt. Megrótta azért, mert "nem viszi túlzásba a közösségi munkát", és azt kérdezte: "mit jelent ez a 75 százalék? Hogy kell ezt érteni?" Horn ugyanakkor a politika mesterének nevezte a miniszterelnököt, és "hibáival együtt" a támogatására szólított fel, mert mint mondta: "Feri győzelmet ígért".

"A német szociáldemokraták az oldalatokon állnak" - bíztatta az MSZP-t Matthias Platzek, Brandenburg tartomány miniszterelnöke, aki szerint a Schröder-kormányzat nagyon hasonló reformokat vitt véghez, mint amiket Gyurcsány tervez. Ez népszerűtlen intézkedéseket is jelent, monda Platzek, emlékeztetve, hogy annak idején Németországban is tüntetések kísérték a reformot, ami azonban elérte célját, és most ismét növekszik a gazdaság, csökken a munkanélküliség.

Fotó: Hajdú D. András

Leosztott lapok

A kétnapos tisztújító kongresszuson nem az elnöki poszt lesz az egyetlen, amelyért nem lesz verseny. A jelölési folyamat során, a párton belüli erők úgy egyeztek meg, hogy a jelenlegi egy helyett, két elnökhelyettesi posztot hoznak létre, ezeket Szekeres Imre és Juhász Ferenc jelenlegi alelnök fogja betölteni. Kettőről háromra növelik az alelnöki posztok számát, ezekre három jelölt van: Kiss Péter munkaügyi miniszter, Ujhelyi István államtitkár és Hiller István leköszönő pártelnök.

Igazi vetélkedés csak a 15 tagú elnökségben az elnök, az elnökhelyettesek, az alelnökök és a frakcióvezető mellett fennmaradó nyolc helyért lesz. Ezekre 16-an pályáznak. Behatárolja a lehetőségeket, hogy a nyolcból három helyre nőnek, kettőre pedig fiatal politikusnak kell kerülnie.

Nem lesz azonban ellenfele Puch László pártpénztárnoknak, aki eddig is a legrégebben - 1998 szeptembere óta - hivatalban lévő tisztviselő az MSZP-ben. Mozdíthatatlanságát az [origo] forrásai azzal magyarázták, hogy két győztes választási kampány finanszírozása áll a háta mögött, ami jelentősen megnövelte a tekintélyét.