Tévedhetett Gyurcsány a vadházasságos példával

Az [origo] által megkérdezett demográfus szerint tévedett a miniszterelnök, amikor a napokban azt fejtegette, hogy fokozza a gyerekvállalási kedvet az élettársi kapcsolatok terjedése. Gyurcsány egymástól független adatokba magyarázott bele összefüggést - véli a szakértő. Pedig jól jönne Magyarországnak, ha igaz lenne a feltételezés, mert a házasságon kívüli együttélés egyre elfogadottabb, a többség már nem ítéli el a "vadházasságot".

Kicsapta a biztosítékot a nagycsaládosoknál Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fejtegetése arról, hogy miként lehetne fokozni a gyermekvállalási kedvet. A parlament népesedéspolitikai vitanapján, majd később a blogjában is arról beszélt a kormányfő, hogy szerinte összefügg a nagyobb gyermekvállalási kedv és az, hogy egy adott országban mennyire fogadja el a társadalom a házasságtól eltérő együttélési formákat. Gyurcsány ezt a következtetést abból vonta le, hogy a statisztikák szerint azokban az államokban jön világra több gyerek, ahol magasabb a házasságon kívül születettek aránya.

Pongrácz Tiborné demográfus szerint viszont a miniszterelnök megállapítása súlyos tévedés, és ugyanezt gondolja a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) is, amely nyílt levélben kérte Gyurcsányt helyesbítésre.

"Attól nő a haja, hogy a vízállás is nő"

A Központi Statisztikai Hivatal oldalán található nemzetközi adatok szerint - amelyekből valószínűleg Gyurcsány is tájékozódott - Dániában és Svédországban az uniós átlagnál több gyerek születik, és ezekben a skandináv országokban igen elterjedt az együttélés intézménye, a gyerekeknek nagyjából fele házasságon kívül születik. A fenti tények között azonban, a miniszterelnök értelmezésével ellentétben egyáltalán nincs összefüggés - állítja a demográfus. Pongrácz Tiborné szerint épp annyira értelmetlen itt kapcsolatot keresni, mintha valaki azt hinné, hogy "attól nő a haja, hogy a vízállás is nő".

A NOE levele is kitér erre, és kutatásokra hivatkozva azt is megmagyarázza, szerintük mi a valódi oka a skandináv javulásnak. "Az ön által említett példákban (Skandinávia) a felmérések szerint azért nőtt meg a születések száma, mert a szociális háló kiterjesztésének eredményeként az anyák közel egyenrangú feltételek mellett választhatnak a munkavállalás és a gyermekekkel történő otthonmaradás között. Ezekben az országokban igen fontos tényező az is, hogy a családpolitikai intézkedések hosszú távon kiszámíthatóak és stabilak, ami szintén a szülési kedv növekedéséhez és a gyermekszegénység megelőzéséhez, csökkentéséhez vezet" - olvasható a levélben.

A többség házasságpárti

Ha a Gyurcsány által emlegetett összefüggés létezne, Magyarország jó úton járna a bölcsődék és óvodák megtöltése felé, hiszen ma már százból harmincöt gyerek házasságon kívül születik, arányuk folyamatosan nőtt az elmúlt években. A kutatások szerint a társadalom is egyre elfogadóbb az élettársi kapcsolatokkal. Egy 2000-es felmérésből az derült ki, hogy csak az emberek egyharmada gondolja úgy, hogy "egy nő és egy férfi számára a házasság az egyetlen elfogadható együttélési forma". Igaz, a nagy többség továbbra is a házasságot tartja a legjobb választásnak.

Az élettársak helyzete az állami támogatások, kedvezmények szempontjából is egyre közelít a házaspárokéhoz. Igénybe vehetik például a szocpolként emlegetett, lakásépítéshez és -vásárláshoz járó állami támogatást, kapnak családi pótlékot, és ha a kapcsolatuk tönkremegy, a gyermekelhelyezés, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás, valamint a gyermektartás szempontjából sincs alapvető különbség a házastársakhoz képest.

Bizonyos szempontból azonban a házasságon kívül született, élettársak által nevelt gyerekek mégis hátrányban vannak azokhoz képest, akiknek a szülei összeházasodtak. A demográfus szerint a fő probléma az, hogy bizonytalanabb a helyzetük, és nagyobb a valószínűsége, hogy végül egyszülős családban kötnek ki. Ennek az az oka, hogy bár a házasságok jó része is válással végződik, az élettársi kapcsolat még bomlékonyabb, az ilyen szülők 60 százaléka nem marad együtt.

Janecskó Kata