Schmidt is beszél a Fidesz megemlékezésén

A nemrég a Magyar Nemzetben Fidesz-ellenes szervezkedéssel megvádolt Schmidt Mária is felszólal a Fidesz vasárnapi rendezvényén, ahol a kommunizmus áldozataira emlékeznek. A gyűlés a Terror Háza előtt lesz, amelynek Schmidt az igazgatója, és a párt több tízezer résztvevőre számít.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is beszédet mond vasárnap a Fidesz megemlékezésén, amelyet a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartanak a múzeumnál - derül ki a párt honlapján közzétett hirdetésből. Schmidt mellett Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke és Szájer József EP-képviselő, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának alelnöke is beszél majd.

Nyitrai Zsolt, az ellenzéki párt operatív igazgatója az MTI kérdésére azt mondta, több tízezer emberre számítanak. Közölte: a Fidesz egyeztetett a rendőrséggel az eseményről, amelyen saját rendezői is jelen lesznek.

Az, hogy Schmidt Mária beszédet mond, azért lehet figyelemreméltó, mert nemrég a Fideszhez közel álló Magyar Nemzet nyilvánosan bírálta. A lap Horváth Zsolt név alatt közölt egy publicisztikát "Schmidt Mária ante portas?" címmel. A cikk szerint Schmidt egy új jobboldali pártot szervez üzletemberek - köztük a kormányhoz is közelálló személyek - segítségével, mert elégedetlen Orbán Viktor Fidesz-elnökkel.

Schmidt szerint a lap valótlanságokat állított és élő televíziós vitára hívta a szerzőt. Ez végül nem jött össze, viszont kiderült, hogy a Horváth Zsolt álnév, a lap pedig nem akarja elárulni, hogy mi a szerző valódi neve.

A párt 2002 óta tart megemlékezéseket a múzeumnál a kommunizmus áldozatairól. Az Orbán-kormány időszaka alatt, az Országgyűlés 2000-ben hozott határozata alapján lett február 25. a kommunizmus áldozatainak emléknapja - emlékeztet az MTI. Idén lesz 60 éve, hogy Kovács Béla kisgazda országgyűlési képviselőt, a párt főtitkárát 1947-ben, február 25-én szovjet járőrök elfogták és a Szovjetunióba hurcolták.

A politikust szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával tartóztatták le, és 25 évi, a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték. 1956-ban szabadult, majd tagja lett a Nagy Imre-kormánynak. Az 1908-ban született politikus 1959-ben Pécsett hunyt el. A szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták.

[origo]/MTI