Az EU-biztosnak se tetszett a gumilövedék

Hivatalosan a vízumügyekről és a rasszizmus elleni fellépésről jött tárgyalni Magyarországra Franco Frattini, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, de már a rendészeti miniszterrel való találkozója után is szóba került a zavargások ügye. Frattini azt mondta, bízik benne, hogy a kormány megszívleli a Gönczöl-bizottság ajánlásait az utcai akciókban részt vevő rendőrök azonosítására, a gumilövedékek alkalmazásának szigorítására.

"A magyarok most már tudják, milyen következményei vannak az ilyen eseményeknek" - utalt az őszi zavargásokra Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke és igazságügyi biztosa a parlament két - az európai ügyekkel és az emberi jogokkal foglalkozó - bizottságának együttes ülésén. Frattini hozzátette, hogy ez rossz lecke volt, de meg kell tanulni.

Az igazságügyi biztos szerint meg lehet akadályozni, hogy hasonló események történjenek március 15-én, és ehhez nem minden esetben kell törvénymódosítás. Frattini külön kiemelte a rendőri azonosítók kérdését és a gumilövedékeket. Utóbbiakról azt mondta, a rendőrség "kötelezhető, hogy kerülje a használatukat".

Frattini azt mondta, a zavargások és a rendőri túlkapások kapcsán meg kell állapítani az erkölcsi és a jogi felelősséget. Fontosnak nevezte, hogy a rendőrök ellen folyó több mint 150 eljárásban minél előbb eredmény szülessen, hiszen ezzel létrejönne egy új esetjog, ami későbbiekben példaként szolgálhatna.

"Olaszként pontosan tudom, hogy minden tömegben vannak erőszakos emberek" - mondta a biztos, aki szerint a magyar rendőrségnek nem voltak tapasztalatai az őszihez hasonló helyzetek kezelésére. Frattini felajánlotta az Európai Rendőr Akadémia segítségét a magyar rendőrök képzéséhez, hogy a jövőben sikeresen tudják elválasztani az erőszakos elemeket a békés tüntetőktől.

Egymásra mutogatás

A két bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai egyaránt megragadták az alkalmat, hogy a saját nézőpontjukból magyarázzák az Európai Bizottság alelnökének a szeptemberi és októberi eseményeket. Balog Zoltán az emberi jogi bizottság fideszes elnöke arról beszélt, hogy a zavargások ügye európai kérdés, mert az EU jogvédő politikája a világban csak akkor lehet hiteles, ha azon belül is rendben érvényesülnek az emberi jogok. Balog szerint riasztó, hogy a történtekért senki nem vállalt felelősséget.

Wiener György szocialista képviselő szerint azonban Magyarországon tiszteletben tartják az emberi jogokat. Azt mondta, szeptember 18-án és október 23-án nem a gyülekezési jogot gyakorolták, hanem alkotmányon kívüli eszközökkel akartak megoldani egy politikai válságot. A fideszes Ékes Ilona horrorisztikus történeteket mesélt az általa a zavargások után a börtönökben tapasztalt állapotokról, Veress József szocialista politikus pedig azt mondta, az ellenzék a felelős a történtekért.

Az ülésre meghívták Gönczöl Katalint, akinek vezetésével egy bizottság a kormány felkérésére jelentést készített a történtekről, de ott volt Morvai Krisztina is, aki alternatív vizsgálóbizottságot szervezett, amely pénteken hozza nyilvánosságra jelentését. Morvai arról beszélt, hogy a rendőrség azért lépett fel erőszakosan, mert szeptember 19. után a miniszterelnök dicsérte az intézkedésüket, így a rendőri vezetők azt hitték, helyesen járnak el.

Leveleket kapott

Frattini találkozott Petrétei József igazságügyi miniszterrel is, akivel több témáról, köztük a tavaly októberi budapesti zavargások ügyéről is tárgyaltak. A biztos a megbeszélések után azt mondta, minden EU-tagállamban erősíteni kell a rendőrségi fellépés szakszerűségét, hogy a zavargásokat ne lehessen összekeverni a békés tüntetéssel, ugyanakkor az államot képviselő rendőrséget is meg kell védeni.

Frattini számára nem ismeretlen a zavargások ügye. Az elmúlt időszakban a magyar közélet több szereplője is hozzá fordult, hogy tájékoztassa a zavargásokról vagy éppen a Kossuth téri kordonról. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter például arról írt a biztosnak, hogy a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői szándékos jogszabálysértést követtek el, amikor lebontották a kordont.

Legutóbb három volt alkotmánybíró - Zlinszky János, Herczegh Géza és Tersztyánszkyné Vasady Éva - írt levelet Frattininek, amelyben többek között azt írták, hogy a szeptemberi-októberi eseményekről készült Gönczöl-jelentés megtévesztő, az igazi felelősök (véleményük szerint a kormányfő és a rendőrség) felmentését szolgálja. A zavargások után magyar ellenzéki képviselők is fordultak hozzá, és erre reagálva közölte, az Európai Bizottság vizsgálatot vár a magyar kormánytól a túlkapások ügyében.

Franco Frattini programja során találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Sólyom László köztársasági elnökkel is. Petrétei Józseffel az idegengyűlölet és rasszizmus elleni európai kerethatározatról, a bel- és igazságügyi adatvédelemről, a schengeni felkészülésről és a menekültügyekről tárgyalnak. Göncz Kinga külügyminiszterrel a biztos az Egyesült Államok és Kanada vízumkényszerének ügyéről, az egységes fellépés lehetőségéről és a nyugat-balkáni országokkal megindult uniós vízumkönnyítési tárgyalásokról beszél.