Nercbundás tolvajok is fosztogatják a boltokat

Ki az, aki megpróbál ellopni egy gázkazánt egy áruházból? Milyen trükkel próbálkozik az, aki öt kenyérpirítót akar elvinni fizetés nélkül? Az [origo] által megkérdezett boltosok leszámolnak azzal a tévhittel, hogy főleg a szegények lopnak: állításuk szerint sokkal inkább érdemes a jólöltözött vevőkre figyelni. Igaz, a legnagyobb kárt még mindig a tolvaj dolgozók okozzák.

"20-30 ezer lopás van évente a Tescókban" - állítja Hardy Mihály, a legnagyobb hazai kereskedelmi lánc kommunikációs igazgatója. De az is lehet, hogy ez a szám még ennél is nagyobb: egy neve elhallgatását kérő, volt Tesco-alkalmazott azt állította az [origo]-nak, hogy csak az ő munkahelyén átlagosan napi 3-12 tolvajt fogtak meg éveken át. Ha ezt beszorozzuk százzal - a múlt héten nyílt meg a századik Tesco Magyarországon - és még 365-tel, akkor a Hardy által említett szám közel tízszeresét kapjuk.

Évi százmilliós hiány áruházanként?

"A biztonsági igazgatónk a leghatározottabban nemet mondott" - felelte az Auchan szóvivője, Gillemot Katalin arra kérésünkre, hogy a hipermarketjeikben történt bolti lopásokkal kapcsolatban válaszoljon néhány kérdésünkre. Sok más kereskedelmi láncnál is elutasítóak voltak, arra is akadt példa, hogy még válaszra sem méltatták az [origo]-t. Először Hardy Mihály is csak annyit mondott: "Senki nem szokott arról beszélni, hogy a nagymama böfög az asztalnál. A lopás is ilyen, csak annál sokkal komolyabb."

Hogy valóban nagyon komoly összegekről lehet szó, azt a már idézett, volt Tesco-alkalmazott is megerősítette az [origo]-nak. A harmincas nő három éven át részt vett az évi leltárazásban, és állítja: minden egyes esztendőben százmillió forint felett volt a hiány abban az egyetlen áruházban, ahol ő dolgozott, s ennek nagy része - a sérült, leselejtezett áruk mellett - a tolvajok által okozott kárból származott.

122 csomag a tolvajzsebben

A volt tescós több csoportba sorolja a tolvajokat, és azt mondja, tévedés azt gondolni, hogy a szegény külsejű emberek fosztogatják a polcokat. Az első kategóriába a kifejezetten elegáns, középkorú - télen sokszor nercbundás, rókabundás - nőket említi, akik szerinte épp a gyanú elhárítása miatt öltöznek ki. Forrásunk tapasztalatai szerint ők a drága szépészeti szereket, parfümöket, krémeket, szempilla-spirálokat lopják.

A második csoportba a csokikat, apróságokat elcsenő gyerekeket sorolja. Egészen más kategóriába tartoznak, akik megrendelésre fosztogatnak. Tescós múltjában a darabszám-rekorder az a fiatalember volt, akinek kabátjába tolvajzsebeket varrtak, s ezek 122 csomag ceruzaelemet rejtettek. Könnyen lehet, hogy ilyen úton kerülnek az aluljárókban, villamosmegállókban posztoló árusokhoz a márkás, bontatlan csomagolású ceruzaelemek, amelyeket jóval a bolti ár alatt kínálnak.

Amikor az alkalmazott lop

Hardy Mihály szerint is vannak szervezett tolvajbandák, amelyek körbejárják a nagyobb áruházakat. A kommunikációs vezető elmondta: szeretnék kitiltatni a bandák lebukott tagjait az áruházaikból, ezért egyeztetést kezdeményeztek a konkurenciával és a rendőrséggel, hogy a jogban már létező távoltartás intézményéhez hasonlót alkalmazhassanak ők is. Mindennek alapja a kereskedelmi láncok közös adatbázisa lenne, amely tartalmazza a már egyszer megfogott tolvajok személyes adatait. A másik megoldandó probléma, amikor a bűnözők maguk helyett kiskorúakat küldenek lopni, akik életkoruknál fogva még nem büntethetők.

Ami a cégeknek a legfájóbb: amikor az alkalmazottak lopnak. Harald Mörtenhummer, a BauMax Magyarország igazgatóságának tagja azt mondja, évi 2-3 dolgozó bukik le barkácsáruházaikban. Tolvajláson kapott vevő, mintegy száz volt tavaly - tette hozzá.

A korábbi Tesco-alkalmazott - anélkül, hogy pontos számokat ismerne - utalt arra, hogy volt munkahelyén, a BauMax által közöltnél sokkal több rossz útra tévedt kollégáról hallott. Hardy Mihály még tovább megy: "Voltak olyanok is, akik kifejezetten azért jelentkeztek raktárosnak vagy árufeltöltőnek, hogy feltérképezzék a rendszert, és így nagyobb értékben tudjanak lopni az áruházból." A kommunikációs vezető elismeri, hogy a nagyobb értékű lopások jellemzően az áruházak alkalmazottaihoz köthetők.

"Nem a csórók a tolvajok"

Persze nem csak a nagy bevásárló-központokban, hipermarketekben lopnak az emberek. Bár az egyik budai kis élelmiszerüzlet tulajdonosa azt állította, hogy nála még soha nem loptak, okaként azt jelölte meg, hogy bekamerázta az üzletet. Arra a kérdésünkre, hogy vajon azért kellettek-e a kamerák, mert azelőtt volt lopás, már nem válaszolt.

Egy ismert élelmiszerlánc kisebb terézvárosi üzletének vezetője pedig csak akkor volt hajlandó nyilatkozni, ha a cégnevet nem közöljük. Azt mondja, ők heti 4-5 tolvajt fognak. "Kapaszkodjon meg: nem a csórók lopnak, hanem azok a jómódú, jólöltözött emberek, akik megvehetnék az árut" - magyarázza. Szerinte sokan heccből lopnak, a legmegdöbbentőbbnek pedig azt tartja, hogy kollégái rajtakaptak már törzsvásárlókat is, amint az áruk felét a kosárba, míg a többit a szatyorba pakolták. Akadt, aki a kabátujjába próbált dugni valamilyen drága sajtot.

"A mi biztonsági őreink heti 10-12 embert kapnak el, akik visznek mindent: élelmiszert, alkoholt, cigarettát. Persze ennél sokkal többen lopnak" - közli egy józsefvárosi, szintén népszerű üzletlánc boltjának vezetője. Szerinte náluk egyáltalán nem a jómódúak teszik ezt-azt zsebre, hanem akiknek szükségük van az árura, vagy annak az ellenértékére. "Ez egy ilyen környék" - teszi hozzá.