Hétfőn kezdődik a Baumag-ügy tárgyalása

Vágólapra másolva!
Több mint három évvel az első nyomozás megindulása után, hétfőn elkezdődik a nagy vihart kavart Baumag-ügy tárgyalása. A Baumag ingatlanszövetkezet 13 ezer károsult 32 milliárd forintjával maradt adós. A bírósági eljárás választ adhat több kérdésre is: például hibáztak-e a hatóságok, és maradt-e elegendő vagyon a tagok kártalanításához.
Vágólapra másolva!

A Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet elnöke és 11 vezetője ül hétfőn a vádlottak padjára, amikor a Fővárosi Bíróság megkezdi az 1995-ben létrejött ingatlanszövetkezet ügyének tárgyalását. Az ügyészség B. Lászlót és társait hűtlen kezeléssel, csődbűntettel, jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel, tőkebefektetési csalással, a számvitel rendjének megsértésével és közokirat-hamisítással vádolja.

Elkeseredett Baumag-befektetők tüntettek Strasbourgban/itthon/20040504elkeseredett.html

Az ügyészség szerint a vádlottak banki kamatoknál jóval magasabb hozam ígéretével vettek rá több ezer kisbefektetőt, hogy lépjenek be a szövetkezetbe és vásároljanak üzletrészt, de a pénzt más szövetkezetekbe és gazdasági társaságokba, illetve külföldre mentették. Az ígért hozamot csak az újabb befektetők pénzéből tudták kiegyenlíteni, ennek érdekében intenzív reklámkampányt folytattak.

2003-ban más ingatlanszövetkezetek körüli botrányok hatására a Baumag tagjai is tömegesen kezdték kivenni befektetéseiket, visszaváltani az üzletrészeket. Ekkor derült ki, hogy a szövetkezetnek nem volt elég pénze, így B. László október 10-én kénytelen volt elismerni a fizetésképtelenséget. Az elnök akkor még azt nyilatkozta, hogy a csoportnak összesen több mint százmilliárdos vagyona van, amelyből mindenkit ki fognak tudni fizetni, ez azonban azóta sem történt meg.

A károsultak feljelentései alapján a rendőrség is elkezdett vizsgálódni, majd 2004 tavaszán megindult a szövetkezet felszámolása. A károsultak többször is tüntettek a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az ügyészség, a parlament és a köztársasági elnök hivatala előtt, de néhányan Brüsszelbe és Strasbourgba is elutaztak, hogy a felelősök megbüntetését és vezetők vagyonának zárolását követeljék. A tagok szerint a Baumag-csoport vezetői az állami szervek közreműködése nélkül nem követhették volna el a bűncselekményeket.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének felelősségét többen is felvetették. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a felügyelet engedély nélküli pénzügyi szolgáltatás miatt feljelentést tett a szövetkezet elnöke ellen, egyidejűleg azonban nem tiltotta meg a további betétgyűjtést. A PSZÁF szerint ők nem követtek el törvénysértést, bár Marsi Erika főigazgató szerint az előző, Szász Károly nevével fémjelzett vezetés hibázott, amikor nem figyelmeztette a kockázatra a befektetőket.

Wortmann György, a szövetkezet felszámolója korábban arra emlékeztetett, hogy 1999-ben és 2001-ben is jogerős bírósági döntés mondta ki, hogy az ingatlanszövetkezetek tevékenysége jogszerűtlen, ennek ellenére folytatták a befektetők toborzását. A felszámolóbiztos szerint a vezetés szándékosan kiürítette a kasszát, amikor áttette a vagyonának jelentős részét más szövetkezetekhez és gazdasági társaságokhoz. A felszámoló a vagyon visszaszerzéséért polgári pert indított az Agenda-H Vagyonkezelő Szövetkezet és 17 másik társaság ellen.