Pongyola önkormányzatokon keresnek közpénzt

Gyakorlatilag nincs olyan önkormányzat, amelynek az Állami Számvevőszék ne róná fel, hogy szabálytalanul bánik a támogatásokkal. Sokszor úgy adnak pénzt, hogy arról utólag semmiféle elszámolást nem kérnek, vagyis elvileg bármire elkölthetik. Külön-külön nem nagy tételekről - százezres nagyságrendről -, de összességében komoly pénzekről van szó.

"Az államháztartás helyi szintjein tapasztalható némi pongyolaság" - magyarázta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyik, neve elhallgatását kérő vezetője azt, hogy az ÁSZ jelentéseiben gyakran szerepel az a megállapítás, hogy a civil szervezetek nem vagy nem megfelelően számolnak el az önkormányzatoktól kapott támogatással, a pénzt azonban ritkán kérik vissza tőlük.

A számvevő szerint évente 180 milliárd forint áramlik az államháztartáson kívülre a 3200 önkormányzaton keresztül, egyesületek, alapítványok, közhasznú- és gazdasági társaságok támogatásaként. Az ÁSZ vizsgálatai szerint ennek a pénznek a legnagyobb részét szabályozott keretek közt használják fel, ám néhány százalék (hogy pontosan mennyi, arról nincs összesítés) anélkül kerül ki a kasszából, hogy bárki megkérdezné, mire költötték.

A nyíregyházi önkormányzatnál például 2005-ig az volt a gyakorlat, hogy a 200 ezer forint alatti támogatásokkal (ezek teszik ki az összes támogatás többségét) egyáltalán nem kellett elszámolni. Ezt a gyakorlatot az után szüntették meg, hogy az ÁSZ jelentésében kifogásolta. Több más önkormányzatnál is előfordult, hogy anélkül adtak támogatást egy szervezetnek, hogy előírták volna az elszámolást.

A Heves Megyei Önkormányzat esetében például 116 szervezet nem számolt el azzal, mire költötte a támogatást, de közülük 27-nek ez nem is volt előírva - áll az ÁSZ jelentésében. A legutóbb vizsgált békéscsabai önkormányzatnál is azt tapasztalták a revizorok, hogy a képviselői alap támogatásaival a támogatottaknak nem kellett elszámolniuk.

Elszámoltatni a nyugdíjasklubot

Az ÁSZ az utóbbi időben vizsgált önkormányzatok többségénél azt állapította meg, hogy nem jelentett gondot, ha egy szervezet nem számolt el a támogatással, a pénzt nem kérték tőlük vissza. Mivel a helyhatóságok többségénél nem volt egységes nyilvántartás, nem lehetett kiszűrni azokat, akik nem számoltak el, így ezek a szervezetek a következő évben, esetleg a közgyűlés egy másik bizottságától újra kaphattak támogatást. Az ÁSZ azt is gyakran kifogásolta, hogy a beadott beszámolókat csak formailag ellenőrizték, a helyszínen nem győződtek meg arról, tényleg arra a célra használták-e a pénzt, amire kapták.

Az [origo]-nak nyilatkozó pénzügyi vezetők elismerték, hogy szigorúan véve, a törvény betűje szerint az ÁSZ-nak igaza van, és mindegyikük azt mondta, a revizorok észrevételei nyomán igyekeznek pótolni a hiányosságokat. "Ha kirívó szabálytalanság van, kötelezni fogjuk a szervezeteket a pénz visszafizetésére, azt azonban csak vélelmezni tudjuk, hogy ez meg is történik majd" - mondta László Géza, a nyíregyházi polgármesteri hivatal gazdasági irodavezetője.

"Az ÁSZ azt várja el, hogy tételesen számoljon el az a nyugdíjasklub, amely pár tízezer forintot kapott egy karácsonyi ünnepségre" - magyarázta az önkormányzatok és a revizorok közti nézetkülönbséget Némethné Hainzer Anna, a Heves Megyei Önkormányzat pénzügyi irodavezetője. Uhrin Nándor, a békéscsabai polgármesteri hivatal pénzügyi és gazdasági osztályvezetője szerint egyszerűen nincs kapacitásuk mindenkit ellenőrizni: több száz szervezettel állnak kapcsolatban, miközben csak egy négyfős ellenőrzési csoport dolgozik a hivatalban.

A név nélkül nyilatkozó számvevő elismerte, hogy meglehetősen kis összegekről (néhány tíz- vagy százezer forintos tételekről) van szó, de ha a 3200 önkormányzatnál összeadnánk ezeket a támogatásokat, komoly összeget kapnánk. Ezt pedig a civil szervezetek valós, hasznos céljaira kellene fordítani, nem a "komám-sógorom" megélhetésére - fogalmazott.

Kovács Áron