Öt kórház bezárásával számol Molnár

Bár Molnár Lajos egészségügyi miniszter korábban még arról beszélt, nem lesznek kórházbezárások, a minisztérium tervei alapján mégis lehet erre számítani. A tárca javaslataiból öt kórház bezárása olvasható ki, nyolc kórházban pedig megszüntetnék az aktív ágyakat. A lista - amelyet az MSZP meghökkenéssel fogadott - nem végleges, a kórházak fenntartóiból álló tanácsok módosíthatnak rajta.

Nyolc kórházban az összes aktív ágyat, öt kórházban pedig a teljes ellátást megszüntetné az Egészségügyi Minisztérium - derül ki azokból a javaslatokból, amelyek hétfő este 10 óra után kerültek ki a tárca honlapjára. Az ajánlások kórházakra lebontva azt tartalmazzák, hogy az egyes intézmények hány ággyal működhetnek a jövőben. A javaslatok nem véglegesek, azok módosítására hétfőtől 20 napjuk van a kórházak fenntartóiból álló Regionális Egészségügyi Tanácsoknak (RET).

A javaslatok meglepték a szocialista politikusokat - közölte kedden Schvarcz Tibor, az egészségügyi bizottság szocialista alelnöke. Schvarcz szerint a listák eltérnek attól, amiben a korábbi egyeztetéseken a kormánypárti képviselők, a kórházigazgatók és a tárca képviselői megállapodtak. A közzétett listákkal nem ért egyet a Fidesz sem, az ellenzéki párt szerint azok minden szakmaiságot nélkülöznek. Horváth Ágnes, az egészségügyi tárca államtitkára ezzel kapcsolatban az [origo]-nak elmondta: a tárca több száz véleményt vett figyelembe, a lista összeállításába beleszólhattak a pártok képviselői, a kórházak igazgatói, és a települések vezetői is.

A listák szerint a lefaragások öt kórházat érintenek a legkeményebben. A fővárosi Schöpf-Mérei kórházban, a Budai MÁV kórházban, a borsodi Dialízis Centerben, a kecskeméti Repülőkórházban és a Parádfürdői Állami Kórházban teljesen megszűnne az ellátás. Az egészségügyi tárca tervei szerint ezekben a jövőben nem folyna OEP által finanszírozott ellátás. Ha ez a verzió valósul meg, akkor a fenntartó önkormányzatoknak kell majd eldönteniük, hogy mire használják fel a kórházi épületeket.

Az anyavédelmi és gyermekmentő programjával országos hírűvé váló Schöpf-Mérei kórházat a tárca döntése váratlanul érte. Garamvölgyi György, az intézmény ügyvezető igazgató főorvosa az [origo]-nak elmondta: a tárca a terveiről egyáltalán nem egyeztetett a kórházzal. A jelenleg 96 aktív és a 20 krónikus ággyal rendelkező kórház igazgatója szerint a döntés oka csak az lehet, hogy a minisztériumnak fogalma sincs arról, hogy mivel foglalkozik a Schöpf-Mérei kórház. Az igazgató hozzátette: abban bíznak, hogy a fenntartó fővárosi önkormányzat jobban tisztában van a kórház értékével, és lobbizni fog a kórház érdekében a RET-ben.

A tárca államtitkára a döntést azzal indokolta, hogy egy szakértői csoport felmérte a szükségleteket, és arra jutott, hogy ennyi intézményre, többek között szülészetre nincs szükség. Horváth az [origo] azon kérdésére, hogy Molnár Lajos egészségügyi miniszter korábban többször hangsúlyozta, hogy kórház Magyarországon nem fog megszűnni, azt felelte: a döntés nehéz volt, de szükséges annak érdekében, hogy a rendszer működőképes maradjon. (Molnár Lajos többek között a kórházreformról szóló tervezet november 17-i ismertetésekor mondta azt: a reform várhatóan nem fog kórházbezárással járni, a cél ugyanis nem bezárás, hanem az átalakítás.)

Komoly változtatásokra számíthat további hét vidéki és egy fővárosi kórház. Ezekben a műtetek utáni rövidebb ápolást igénylő aktív ágyak teljesen megszűnnének. Az intézményeknek így át kéne állniuk a hosszabb ápolást biztosító krónikus ellátásra. A minisztérium tervei szerint ide tartozna a bonyhádi, a kapuvári, a szikszói, a várpalotai, a zirci, a nagykőrösi kórház, a soproni szanatórium, valamint a fővárosi Szent Rókus kórház. Domján Gyula, a Szent Rókus kórház főigazgatója elmondta: a krónikussá alakulás nem egyezik sem a kórház, sem a fenntartó Pest megyei önkormányzat terveivel. A főigazgató hozzátette: ha mégis ez verzió valósulna meg, 570 ágyat kéne megszüntetni, ez pedig több tucat orvos elbocsátásával járna.

Nem ért egyet az előzetesen elosztott kapacitásokkal az ország egyetlen magánkórháza, a Telki magánkórház sem. Békési László az intézmény igazgatója azt nehezményezi, hogy a Telki egyszerűen lemaradt a listáról. Békési szerint ez arra utal, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a jövőben nem akar majd szerződést kötni a kórházzal. A magánintézményben ugyanis a betegek műtéteit az OEP állja, plusz pénzt csak a szállodai szintű szolgáltatásokért kell fizetni.

Az igazgató szerint, ha az OEP a jövőben nem köt szerződést velük, azt jelenti, hogy beteg költségei akár a több százezer forintot is elérhetik majd. Horváth erre reagálva elmondta: a Telki kórházban kizárólag az egynapos sebészet finanszírozza az OEP, a többi ellátást nem. Az államtitkár hozzátette: a jelenegi javaslat pedig kizárólag az OEP által finanszírozott ellátás újraosztásáról szólt.

A kórházi ágyak újraosztása a kórházstruktúrát átalakító reform része. A 39 kiemelt - a 24 órás ügyeletet ellátó és a mindenféle betegséget kezelő - kórház listáját a tárca már decemberben nyilvánosságra hozta. A többi 120-130 úgynevezett területi kórház - amelyek a rutinműtéteket végzik majd - a jelenleginél jóval kevesebb ággyal működhet majd a jövőben. A decemberben elfogadott kórháztörvény minden régióra meghatározta, hogy az egyes területeken - belgyógyászat, sebészet, onkológia, nőgyógyászat - hány ágy működhet. Ennek elosztása a RET-ek feladata. A tárca erre előzetesen javaslatot tett, ezt hozták nyilvánosságra hétfőn.

Szabó András