Megúszhatja a börtönt, ha fizet a tettes

Január elsejétől a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetői megúszhatják a börtönt, ha beismerik tettüket, és vállalják a kártalanítást - derül ki a közvetítői eljárásról szóló törvényből. A megegyezésre azonban csak a legfeljebb öt év börtönnel sújtható bűncselekmények esetében lesz lehetőség. Az eljárás előnye, hogy a sértett kártérítést kap, az állam megússza a börtönköltségeket, a tettes pedig a börtönt.

Alapjaiban változtatja meg a büntetőeljárást azt a közvetítői eljárásról szóló törvény, amely január 1-én lép hatályba. Ettől kezdve az elkövető, ha megtéríti a kárt, vagy más módon nyújt elégtételt a sértettnek, megúszhatja a felelősségre vonást. Ehhez azonban szükség van az áldozat is beleegyezésére is - írja a Népszabadság.

A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás bevezetéséről az EU Tanácsa már egy 2001-es kerethatározatban rendelkezett. Polgári ügyekben 2002-től már Magyarországon is létezik az úgynevezett mediáció, vagyis közvetítés intézmény, jövőre azonban már büntetőügyekben is alkalmazható lesz.

A közvetítői eljárást a személy és vagyon elleni, illetve a közlekedési bűncselekmények esetében kérheti a gyanúsított és a sértett is, ha a cselekményért maximálisan kapható büntetés nem haladja meg az öt évet. Nem tartozik azonban ebbe a csoportba a halálos baleset okozása. Az új jogintézményt várhatóan elsősorban a kisebb kárral vagy sérelemmel járó esetekben alkalmazzák majd.

Egy-egy ügyet az ügyész és a bíró is közvetítői eljárásba utalhat, ha a tettes beismerő vallomást tett, vállalja a kár megtérítését, és a bűncselekmény jellege és elkövetési módja alapján lehetőséget lát erre. A visszaeső bűnözők nem vehetnek részt az eljárásban, amely a megyei igazsűágügyi hivatalokban, a pártfogó felügyelői szolgálatnál zajlik majd. Ha a felek három hónap alatt nem jutnak egyezségre, a büntetőeljárás a szokásos módon folytatódik.

Ha a közvetítői eljárás sikeres, a sértett és az elkövető megállapodnak valamilyen kártérítésben, a büntetőügy lezárul. A három évnél kevesebb büntetéssel fenyegetett cselekmények elkövetői mentesülnek a felelősségrevonás alól, de a három és öt év közt büntethető elkövetők ítéletét is korlátlanul csökkentheti a bíróság. A megállapodás teljesítését a pártfogó felügyelői szolgálat folyamatosan ellenőrzi.

Vajna Virág, közvetítéssel is foglalkozó ügyvéd szerint a mediáció nagyon hatékony, a hozzájuk (elsősorban családjogi ügyekben) fordulók 90 százaléka meg tud állapodni és az egyezséget be is tartja. Vajna az [origo]-nak elmondta: a mediációval időt és pénzt lehet megtakarítani, de a felek sokkal szívesebben is tartják be a megállapodást, hiszen annak meghozatalában aktívan részt vettek, nem egy harmadik személy döntött.

A büntetőügyekben Vajna különösen a fiatalkorú elkövetők esetében látja fontosnak a mediációt, mert azok, akik ilyen eljárásban megússzák a börtönt, szembesülnek a tettükkel, és sokkal kisebb eséllyel válnak később visszaesővé. Az ügyvéd szerint a jog önmagában kevés az emberek közti konfliktusok rendezéséhez, de Magyarországon egyelőre alacsony szintű a vitakultúra. Nálunk még a legtöbben úgy vélik, a bíróság oldja meg a problémáikat.

A közvetítői eljárás előnye az is, hogy tehermentesíti a bíróságokat és a büntetésvégrehajtást. A börtönökben ugyanis jelenleg 132 százalékos a telítettség, 11 ezer férőhelyen 15 ezer fogvatartottat kell elhelyezni. A Komárom-Esztergom megyei intézetben a telítettség meghaladja a 200 százalékot, vagyis kétszer annyian raboskodnak, mint ahány férőhely hivatalosan lehetne a börtönben.