Hiába hivatkozik a lincselésre a gázoló

Vágólapra másolva!
Segítségnyújtás nélkül továbbhajtott egy házaspár, miután halálra gázoltak egy asszonyt egy kis Hajdú-Bihar megyei községben. Elmondásuk szerint azért, mert megijedtek, hogy úgy járnak, mint az a tanár, akit októberben Olaszliszkán lincseltek meg, amikor autójával elsodort egy lányt. A szociológus szerint ez az eset mélyen bevésődött a köztudatba, a jogász szerint viszont ez nem menti az elütött asszonyt cserbenhagyó sofőrt.
Vágólapra másolva!

Kísért az októberi olaszliszkai eset, amikor feldühödött emberek meglincseltek egy tanárt, amiért autójával elsodort egy kislányt. Szerda este hozták nyilvánosságra, hogy a múlt héten a Hajdú-Bihar megyei Hosszúpályiban elütöttek egy gyalogost, az autó vezetője viszont elhajtott, mert félt a helyszínre siető emberek reakciójától. Az útnak azon a részén nem volt járda, ezért a 47 éves asszony az úttesten gyalogolt, mikor elgázolta az autó. A járműben egy házaspár ült, a kocsit az 53 éves feleség vezette.

A debreceni rendőrkapitányság hivatalvezetője az [origo]-nak elmondta: a balesetet követően az asszony csak lassított, de nem állt meg, mert a férjével észrevették, hogy a környező házakból szaladnak ki az emberek. Félve a hozzátartozók reakciójától, továbbhajtottak, majd mintegy 500 méterrel arrébb megálltak. Itt leállították az elsőként szemből érkező járművet, ennek vezetőjével mentőt hívattak a sérülthöz, és értesítették a rendőrséget. Mikor látták, hogy a megérkeznek a rendőrök és mentősök, velük együtt visszatértek a helyszínre - tette hozzá Juhászné Kiss Katalin rendőr százados.

Az elgázolt asszony viszont olyan súlyos sérüléseket - többek között koponyatörést - szenvedett, hogy hiába próbálták megmenteni, a kiérkező mentőautóban életét vesztette. A Roma Sajtóközpont közlése szerint a baleset helyszínén jelen voltak romák, azonban nem tanúsítottak fenyegető magatartást. Közleményükben azt írják: az elhunyt asszony két fiút és egy értelmi fogyatékos kislányt hagyott maga után.

A debreceni rendőrség hivatalvezetője arról is beszámolt, hogy bár járda valóban nincs azon az útszakaszon, így lehet az úttesten közlekedni, az asszony szabálytalanul, az úttest jobb oldalán gyalogolt, így hátulról ütötték el. Hosszúpályi polgármestere kérdésünkre azonban tagadta azt a médiában megjelent információt, hogy a baleset helyszínén még közvilágítás sem volt, hiszen akárcsak mindenhol a községben, itt is ki van építve az előírt közvilágítás. "Ezen a településen korábban soha nem volt semmilyen összetűzés a roma és a nem roma lakosok között" - tette hozzá Berényi András, utalva arra, hogy az olaszliszkai esetet többen etnikai konfliktusként értelmezték.

Nem számít, hogy miért hajtott tovább

A rendőrség halált okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást, jelenleg szakértők bevonásával vizsgálják a történteket. Az [origo]-nak nyilatkozó Nehéz-Posony Márton ügyvéd - a sajtóból származó értesülés alapján, a konkrét ügy ismerete nélkül - azt mondta: azért nem cserbenhagyásról lehet szó, mert itt egy ennél súlyosabb bűncselekmény valósult meg, hiszen - a gyanú szerint - közúti balesetet, illetve ezzel másnak a halálát okozta a sofőr. Az ügyvéd szerint a büntető törvénykönyv alapján elméletileg szó lehet a segítségnyújtás elmulasztásáról is, így akár halmazatban mindkét bűncselekmény miatt vádat emelhetnek. Ha ezt a bíróság is így értékeli, akkor akár többéves börtönbüntetés is kiszabható - mondta a jogász. Szerinte azt a tényt, hogy a gázoló segítséget hívott, majd velük együtt már visszatért a helyszínre, legfeljebb a büntetés kiszabásánál lehet figyelembe venni, azt viszont egyáltalán nem, hogy - talán a korábbi hasonló eset miatt - ijedtében hajtott tovább. Véleménye szerint ez erkölcsileg sem menti fel ez az autó vezetőjét.

Egy időre a félelem volt erősebb

Az [origo] által megkérdezett szociológus, Sík Endre úgy vélte, hogy sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az úgynevezett társadalmi emlékezetbe bevésődött olaszliszkai eset ilyen módon ne hasson az emberekre. "A félelem időlegesen elnyomhatta azt a viselkedési kötelességet, hogy segítenie kell az elgázolt asszonyon" - mondta Sík Endre.

Ligeti György, a többek között a romák szegregációja ellen küzdő Kurt Lewin Alapítvány munkatársa is egyetért azzal, hogy nem lehet hivatkozási alap egy ilyen esetben, hogy valaki félt, mert híreket hallott a másutt történt lincselésről. Szerinte bizonyára hosszú idő kell ahhoz, hogy a tanár meglincselésének emléke elhalványuljon. "A sajtóban szegény autóvezető és a házastársa van fókuszban, akik fejvesztve menekültek a helyszínről, mert felsejlett előttük az estleges népítélet víziója, de elgondolkozunk-e azon, hogy amúgy meghalt egy asszony?" - tette fel a kérdést Ligeti György a média felelőssége kapcsán.

Gergely Zsófia