Százezret is fizethet az elkóborló beteg

Vágólapra másolva!
A kormány tervei szerint a kórházi kezelés költségének 30 százalékát fizetheti ki az a beteg, aki nem a lakóhelye közelében kijelölt három kórház valamelyikében kezelteti magát. A felesleges orvoslátogatások lefaragását célzó intézkedés szerint ez azonban nem lehet több 100 ezer forintnál. Az [origo] által megkérdezett szakértő szerint a legtöbb beteg valószínűleg ragaszkodni fog a régi orvosához, így jelentősen nőhetnek a lakosság terhei. A TASZ szerint korlátozná a választási szabadságot az intézkedés, egy magánkórház igazgatója viszont  egyetért a tárca szándékával.
Vágólapra másolva!

A jövőben körülbelül 31 ezer forintot fizethet, aki arra kényszerül, hogy lakhelyétől távol műtesse meg a vakbelét, ha az Országgyűlés elfogadja a többek között a kórházválasztás korlátozását is tartalmazó törvényjavaslatot. A tervezet szerint a kezelés költségének 30 százalékát kéne kifizetniük azoknak a betegeknek, akik nem a bejelentett háziorvosukat keresik fel, illetve nem a lakóhelyük közelében kijelölt három kórház valamelyikében kezeltetik magukat. Azt, hogy pontosan melyik ez a három kórház, az ÁNTSZ határozza majd meg.

Az intézkedéssel a kormány célja, hogy megszüntessék azt a gyakorlatot, miszerint ha egy betegeknek nem tetszik az orvosi diagnózis, akkor több kórházban is újra ugyanazokat a vizsgálatokat végeztesse el. A feleslegesnek tartott orvos-beteg találkozókat a kormány díjfizetéssel próbálja meg lefaragni. Ha azonban a beteg továbbra is ragaszkodik a lakhelyétől távol praktizáló orvoshoz, akkor a büntetés egy közel egymillió forintos műtét esetén elvileg elérheti a több százezer forintot is. Az egészségügyi tárca közlése szerint erre azonban nem kerül sor, a fizetés részleteit tartalmazó minisztériumi rendelet ugyanis 100 ezer forintos felső plafont fog meghúzni.

Rékassy Balázs, a GKI Egészségügykutató Intézet munkatársa az [origo]-nak azt mondta: a betegek röghöz kötése valószínűleg jelentősen növeli majd a lakosság terheit. A GKI elemzései szerint a betegek többsége ugyanis az emelt szintű vizitdíj ellenére is ragaszkodni fog megszokott orvosához. Ráadásul az elemző szerint, mivel a pénzt nem az orvos, hanem a kórház kapja meg, így a hálapénz sem fog megszűnni. Rékássy problémásnak tartja azt is, hogy az orvosválasztás korlátozása a járóbeteg-ellátásra is kiterjed, ez pedig azzal járhat, hogy az is kénytelen lesz fizetni, akit lakóhelyétől távol ér baleset.

A szakember szerint Magyarországon a rossz háziorvosi rendszer miatt járnak aránytalanul gyakran orvoshoz a betegek. A háziorvosok ugyanis nem az ellátott betegségtípusok után kapnak pénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP), hanem a náluk leadott taj-kártyák száma alapján. Rékassy szerint a háziorvosoknak így akkor is fizet az OEP, ha egyáltalán nem fogalkoznak a beteggel. Emiatt értelemszerűen egyszerűbb szakrendelőkbe tovább utalni a betegeket. A GKI munkatársa szerint a betegek röghöz kötése helyett az lenne a jó megoldás, ha Nagy-Britanniához hasonlóan különböző szakrendeléseket is végző háziorvosok praktizálnának, így jelentősen csökkenne a szakrendelőbe tovább utalt betegek aránya.

Rossznak tartja a javaslatot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezet is. A TASZ szerint a betegeket azért érinti hátrányosan a javaslat, mert ezentúl nem dönthetik el, hogy a különböző orvosok által javasolt lehetséges gyógymódok közül melyiket akarják igénybe venni. Jelenleg ugyanis több orvos felkeresése után mérlegelhetnek, a jövőben viszont ez kétségessé válna. Mivel a módosító javaslatok benyújtásának határideje lejárt, a TASZ szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a kormány visszavonná a tervezetet.

Egyetért viszont az egészségügyi tárca érvelésével Békési László, a telki magánkórház igazgatója. Békési szerint, ha a tárca a pazarlást meg akarja szüntetni, akkor fel kell számolni azt a gyakorlatot, hogy egy problémával a beteg kettőnél több orvost keres fel. A kórházigazgató szerint a normális biztosítási rendszernek az a lényege, ha a biztosító irányítja az orvoshoz a betegeket. Vagyis a beteg nem szabadon kóborol a rendszerben, hanem kikötik, hogy a tb-fizetésért cserébe melyik kórházat veheti igénybe. A három kórház közüli választás pedig semmiképpen sem jelenti a betegek röghöz kötését szerinte. Azt pedig, ha a betegnek fizetnie kell, ha más szolgáltatást vesz igénybe, mint amire jogosult, a kórházigazgató azért nem tartja gondnak, mert a reformnak pont az lenne a célja, ha a lakosság láthatatlan terheit - hálapénzfizetés - látható terhekbe fordítsa át.

Szabó András