Ellenzéki fölény kormánypárti szépségtapaszokkal

Vágólapra másolva!
Minden megyében és a nagyvárosok többségében az ellenzék - lényegileg tehát a Fidesz - kerül többségbe és számos, régi kormánypárti polgármester kénytelen búcsúzni székétől a nagyobb városokban. Néhány kiemelt városban - köztük elsősorban Budapesten - vigasztalódhatnak a kormánypártok. A Fidesz azt kéri, hogy az MSZP váltsa le Gyurcsányt, a miniszterelnök - akit néhány órával korábban Sólyom László államfő is bírált - azonban nem kíván távozni.
Vágólapra másolva!

Úgy tűnik, a Fidesz lesz az önkormányzati választás győztese, miután - társszervezetével, a KDNP-vel közösen - ő kapja a leadott szavazatok közül a legtöbbet. Az országos összesítés szerint a szavazatok 19 százalékát a Fidesz, 14 százalékát az MSZP szerezte meg, az SZDSZ 5, az MDF 2 százalékot kapott kerekítve. Részletes eredmények megtekinthetőek itt.

A megyei közgyűlések mindegyikében - Heves megye kivételével, ahol 20-20 mandátumot szerzett mindkét oldal - az ellenzék szerzett több mandátumot. Somogy megyében is patthelyzet alakulhat ki, itt ugyanis az inkább a szocialistákkal együttműködő Somogyért Egyesület mandátumait is a kormánypártokhoz számítva szavazategyenlőség állhat elő. Budapest továbbra is kilóg a sorból: itt egyenlő az állás a mandátumok számában, miközben Demszky Gábor megőrzi pozícióját és a kerületek többsége is a koalíció irányítása alatt marad. Demszky egyébként jelezte, a közgyűlési többséget úgy biztosítaná, hogy lemond listán szerzett mandátumáról, mivel neki főpolgármesterként egyébként is lesz szavazati joga.

Nagyvárosok

A nagyvárosi közgyűlések jelentős részére is fideszes többség jellemző. A 23 megyei jogú városból 15-ben nyert az ellenzék jelöltje, 7-ben pedig a kormánykoalícióhoz tartozó polgármester lesz. Számos hivatalban lévő kormánypárti polgármester elveszítette pozícióját: Győr, Veszprém, Sopron, Békéscsaba, Szekszárd, Szolnok, Salgótarján, Nagykanizsa, Kecskemét, Érd is fideszes irányítás alá került, ezekben a városokban fordult a kocka, Egerben pedig egy helyi egyesület az ellenzék által is támogatott jelöltje (Habis László) nyerte el a polgármesteri posztot Nagy Imre szocialista polgármestertől.

A koalíció ugyanakkor vigasztalódhat azzal, hogy a legnagyobb városok közül megőrizte Pécset, Szegedet, Miskolcot, és néhány kisebb megyei jogú várost: Nyíregyházát, Székesfehérvárt, Szombathelyt, Dunaújvárost. Új települést azonban szinte sehol sem tudtak meghódítani a koalíció jelöltjei: az egyetlen kivétel Budapest XIV. kerülete, ahol az SZDSZ-es Weinek Leonárd az új polgármester.

Debrecent nem lehet elvenni a már harmadszor nagy fölénnyel nyerő fideszes Kósa Lajostól, és hasonlóan nagy fölénnyel győzött ismét a fideszes Lázár János Hódmezővásárhelyen. Nem tudta megközelíteni a kormánypárti jelölt Szita Károlyt Kaposváron, ahol az ügynökmúlttal vádolt polgármesterrel szemben Kolber István volt miniszter indult. Zalaegerszegen pedig immár negyedszer nyert a fideszes Gyimesi Endre.

Győrben a visszavonuló szocialista Balogh József helyett mostantól a fideszes Borkai Zsolt olimpiai bajnok tornász (Szöul, 1988) lesz a polgármester. A Veszprémet 1990 óta, négy cikluson át irányító SZDSZ-es Dióssy László pályafutása során először elbukott, és helyette Debreczenyi János (Fidesz-KDNP) lesz a város első embere. Hasonló cipőben jár párttársa, Pap János Békéscsabán, aki Ventara Gyulának kell átadja helyét, és Kocsis Imre Antal Szekszárdon, akit Horváth István követ a polgármesteri székben.

Budapest

Demszky Gábor maradt a főpolgármester, immár ötödik alkalommal, de minden eddiginél kisebb különbséggel győzve: 47:45-re áll csaknem teljes feldolgozottságnál a szavazatok aránya közte és Tarlós István között. A közgyűlési mandátumok száma: Fidesz-KDNP 30, MSZP 24, SZDSZ 9, MDF 3, ami kiegyenlített erőviszonyokat jelent. Érdekesség, hogy a MIÉP, amely eddig rendelkezett fővárosi frakcióval ezúttal nem jutott be a közgyűlésbe.

A hagyományosan konzervatívabb budai kerületekben - I., II., XII. - ezúttal a Fidesz nyert, azaz a II. kerületet visszahódították a szocialistáktól Láng Zsolt polgármester vezetésével. A főváros emblematikus kerületi vezetői közül helyén maradt Molnár Gyula (XI., MSZP), Gegesy Ferenc (IX., SZDSZ), Csécsey Béla (VIII., SZDSZ), Nagy Gábor Tamás (I., Fidesz), Hajdú László (XV., MSZP), Derce Tamás (IV., független), Tóth József (XIII., MSZP), Mester László (XVIII., MSZP) és Geiger Ferenc (XXIII., független).

A Fidesz elhódította az MSZP-től a II., az V. (Rogán Antal az új polgármester), a XVI. (Kovács Péter győzött), a XXII. (Szabolcs Attila) és a XVII. kerületet (Riz Levente). Az SZDSZ pedig a XIV. kerületet a Fidesztől (Weinek Leonárd nyert).

Szocialista öngólok

Mindenhol vesztett az MSZP-s jelölt azokban a városokban, ahol lecserélte regnáló polgármesterét: a kifúrt Puszta Béla Salgótarjánban, Litter Nándor Nagykanizsán és Szabó Lajos Mátyás a XVI. kerületben függetlenként elindult, és ha nem is nyert, annyit elért, hogy elbuktassa a szocialisták aktuális jelöltjét, így ezeken a településeken is a Fidesz szerezte meg a polgármesteri helyet. Nem jött be az új szocialista jelölt - Vass Lajos kulturális államtitkár - Szolnokon sem, ahol az eddigi MSZP-s polgármester Botka Lajosné helyett ezentúl Szalay Ferenc irányítja a várost, ahogy tette azt már egy korábbi ciklusban is a Fidesz színeiben.

Csak a nagyon erős pozíciókkal rendelkező regnáló polgármesterek - Káli Sándor Miskolcon, Botka László Szegeden, Warvasovszky Tihamér Székesfehérváron, Csabai Lászlóné Nyíregyházán - tudták megőrizni pozícióikat. Különleges eset Pécsé, ahol a rendkívül stabil támogatottsággal rendelkező Toller László nyáron autóbalesetet szenvedett, és azóta sem munkaképes, így nem indult a választáson, de nimbusza elég volt az MSZP által jelölt Tasnádi Péter győzelméhez és a közgyűlési többséghez is. A főváros X. kerületében is nyerni tudott az Andó Sándor eddigi polgármester helyére állított új jelölt, Verbai Lajos.

Az SZDSZ elvesztette önkormányzati bázisainak jelentős részét

A liberális párt hagyományosan erős volt az önkormányzatokban, ez identitása fontos eleme volt eddig. Miután 1990-ben az SZDSZ érte el a legjobb eredményt az első önkormányzati választások alkalmával, a legtöbb a rendszerváltás óta hivatalban lévő polgármester e párthoz kötődött és meglepően sokan vezették vároukat négy cikluson át. Most azonban többségük búcsúzni kényszerül. Közéjük tartozik Dióssy László Veszprémben, Kocsis Imre Antal Szekszárdon, Pap János Békéscsabán, Gál István Balmazújvárosban, Magyar Levente Jászberényben, Farkas Zoltán Tiszaújvárosban, Grószné Krupp Erzsébet Pilisvörösváron.

Hírmondónak maradtak az 1990-es SZDSZ-es generációból Demszky Gábor főpolgármester, Csécsey Béla és Gegesy Ferenc a Józsefvárosban illetve a Ferencvárosban, Török Gusztáv Andor Kalocsán, Wittinghoff Tamás Budaörsön, illetve olyan polgármesterek, akik 1990-ben SZDSZ-esként kezdték, de aztán szakítottak a párttal, így például Derce Tamás Újpesten, Bencsik János Tatabányán.

Értékelés

Az eredmény a Fidesz értékelése szerint arra kell kényszerítse az MSZP-t, hogy változtasson a miniszterelnök személyén. Sólyom László államfő néhány órával korábban, még az eredmények ismerete nélkül bírálta Gyurcsány miniszterelnököt, mivel "lelepleződése megrendítette a demokráciába vetett bizalmat" és utalt arra, hogy az Országgyűlés joga változtatni a kormányfő személyén. Gyurcsány maga azonban kijelentette, hogy miniszterelnök kíván maradni és nem kíván változtatni a kormány politikáján.