Mindenért fizetni kell az egészségügyben

Lesz 300 forintos vizitdíj, amit a háziovosnál és a szakrendelőkben kell fizetni, de ugyanennyit kérnek egynapi kórházi ápolásért is a kormány pénteki döntése alapján. A rászorulók és a kisgyerekek kedvezményt kapnak. Vége viszont az ingyengyógyszerek korának is, igaz, vehetünk majd fájdalomcsillapítót a hipermarketekben. Az [origo] összeállításából megismerheti az egyes döntések mögött meghúzódó érveket, ellenérveket is.

Megszülettek a döntések a kormány első egészségügyi reformlépéseiről - derült ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Molnár Lajos egészségügyi miniszter tájékoztatóján, amelyet a kormány kétnapos balatonőszödi ülése után tartottak. Véglegesítették az egészségügyben 2007 január elsejétől bevezetendő új díjakat, amelyekről korábban számos elképzelés megjelent.

Új díjak

Lesz 300 forintos vizitdíj, amelyet minden alkalommal fizetni kell, ha a beteg felkeresi háziorvosát vagy szakrendelőbe megy. Ugyanekkora összegű kórházi napidíjat is kell fizetni. Ezeknek a hozzájárulásoknak a teljes összege az intézményeknél marad, és azt fejlesztésre, bérköltségre és minőségjavításra fordíthatják.

A kormány szerint ugyanakkor a díjkból mintegy négymillió ember kedvezményeket kap. A hat éven aluli gyerekeknek például nem kell ilyen díjakat fizetniük, a szociálisan rászorulóknak pedig az összeg kétharmadát elengedik. Ebbe a körbe tartoznak a kisnyugdíjasok, nagycsaládosok, kismamák, munkanélküliek.

Az viszont még nem tisztázott, hogy a kedvezmény adását miként oldanák meg. Gyurcsány három lehetőséget említett: 1. miután kifizette a teljes 300 forintos díjat, az önkormányzattól később visszakapja, 2. az önkormányzatoknál előre lehetne valamilyen igazolást kérniük a rászorultaknak, 3. amikor átállnak az intelligens tébékártyákra, akkor azzal automatikusan meg lehet oldani a kérdést.

Van még egy megkötés, amelynek értelmében egy évben a beteg legfeljebb hatezer forintot fizethet a háziorvosnak és ugyanennyit a szakrendelőben. Szintén hatezer lehet legfeljebb a kórházi napidíj is. Ha viszont valakinek olyan gyakran kell felkeresnie a háziorvost és a szakrendelőt is, illetve olyan sokat kell kórházban feküdnie, hogy mindhárom ellátási formában eléri a felső korlátot, annak háromezer forint kedvezményt adnak. Vagyis éves szinten nem háromszor 6 ezer forintot kell fizetnie, hanem 15 ezret.

Érv, ellenérv

A kormány azzal érvelt korábban, hogy a vizitdíj amellett, hogy új forrást jelent az egészségügy számára, képes lehet visszaszorítani a nagyobb összegű és ellenőrizhetetlen hálapénzt. Az elképzelés bírálói szerint viszont ez visszatarthatja az egyébként beteg embereket, hogy időben orvoshoz menjenek. A Fidesz azt is mondta, az adminisztratív költség több lehet, mint a bevétel.

Vége az ingyengyógyszereknek

A kormány döntött arról is, hogy nem lesz receptdíj és dobozdíj, viszont az eddig ingyenes, tehát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által százszálékosan támogatott gyógyszereknél 300 forintos térítési díjat kell fizetni.

Érv, ellenérv

Az egészségügyi miniszter azzal érvelt korábban a gyógyszerek ingyenességének megszüntetése mellett, hogy ez növelheti a hatékonyságot. Jelenleg ugyanis, szerinte az emberek rengeteg gyógyszert visznek el a patikákból, egy részüket feleslegesen. A gyógyszerészkamara viszont nem támogatja a döntést, mondván, leginkább olyan személyek juthatnak ma ingyen gyógyszerhez, akik életük végéig szenvednek betegségükben, s akiknek emiatt megromlott az életminősége.

Biztosítási csomagok

Egyelőre csak előzetes döntést hoztak a biztosítási csomagokról. Annyit már tudni, hogy lesz egy kötelező és egy kiegészítő biztosítás. Ennek lényege, hogy bizonyos többlet-szolgáltatásokat csak az kap, aki kiegészítő biztosítást is köt. Arról azonban csak szeptember 30-áig döntenek, hogy milyen ellátási formák tartozzanak az egyes csomagokba.

Érv, ellenérv

A biztosítási csomagok összeállítása azért szükség, mert a jelenlegi, szolidáris alapú rendszerben 10 millió magyar állampolgár egészségügyi ellátását, mindössze 3,5 millió ember fizeti. Szakértők szerint azonban az egyes csomagok összeállítása jelenthet majd problémát. Akár etikai kérdéseket is felvethet, mi kerülhet be az egyes csomagokba.

Lázcsillapító a hipermarketben

Határoztak arról is, hogy bizonyos recept nélkül kapható gyógyszerek - például fájdalomcsillapítók, lázcsillapítók - Magyarországon is kikerülhetnek a patikákból. Ezeket a jövőben hipermarketekben vagy akár benzinkutaknál is lehet majd vásárolni a korábbi elképzelések szerint.

Érv, ellenérv

A kormány azt mondja, kevés az éjjel-nappal nyitva tartó patika, és kisebb településeken előfordul, hogy egyáltalán nincs is gyógyszertár. A gyógyszerész kamara viszont tiltakozik az elképzelés ellen. Azt mondják, azokban az európai uniós országokban, ahol liberalizálták az ellátást, romlott a kistelepülések gyógyszerbiztonsága, új patikák pedig csak a nagy forgalmú helyeken nyíltak.

A Fidesz második Gyurcsány-csomagról beszél

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke fekete napnak nevezte szeptember elsejét, mivel - mind mondta -, ezen a napon lép hatályba a Gyurcsány-csomag és ekkor küldte el a második Gyurcsány-csomagnak tekinthető konvergenciaprogramot Brüsszelbe a kormány.

"Ez a nap, 2006. szeptember 1-je, fekete péntek, emlékezetes lesz (...) sokáig, mert számos olyan intézkedés lép életbe, ami a magyar családok túlnyomó többségét (....) igen szigorúan érinti. (...) Ezen a napon jelenti be a kormány azokat a további intézkedéseket is, amelyekből azt kell kihangsúlyozni, hogy a következő egy, két, három évben sem mutatkozik javulás, nem látjuk ennek a jeleit" - mondta Pokorni Zoltán.