A politikusokra mutogat a beperelt egyház

Vágólapra másolva!
Továbbra is vitatják a katolikus egyház vezetői, hogy közszereplők lennének - derült ki az [origo] által indított per hétfői tárgyalásán. Szerintük legfeljebb a politikusok használják fel a katolikus vezetők erkölcsi nyilatkozatait. Ha nem minősülnek közszereplőnek, akkor ugyanis nem nyilvánosak a rájuk vonatkozó levéltári akták, amelyekből kiderülhetne például az is: van-e ügynökmúltjuk. A precedensértékű személyiségi jogi per az evangélikus és a zsidó egyházat is érinti, hiszen ezek vezetői is megakadályozták adataik megismerését azzal a kijelentéssel, hogy nem tartják magukat közéleti szereplőnek.
Vágólapra másolva!

Csak a katolikus egyház álláspontja derült ki annak a pernek a hétfői tárgyalásán, amelyet az [origo] indított tavaly annak a kérdésnek az eldöntéséért: közszereplők-e a nagy egyházak vezetői vagy sem. Az [origo] ugyanis tavaly hiába akart betekinteni azokba az aktákba, melyeket az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára a négy nagy történelmi egyház (katolikus, református, evangélikus és zsidó) vezetőiről őriz.

A Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia részéről Seregély István elnök, Bosák Nándor alelnök és dr. Veres András - akárcsak Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója és Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője - megakadályozta adatai megismerését, arra hivatkozva, hogy ők nem közszereplők. Egyedül a református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv érezte magát annak, így a vele kapcsolatos dokumentumokból kiderülhetett, hogy nincs ügynökmúltja.

Az evangélikus és a zsidó egyház érintett vezetői, illetve képviselőik a bíróság adminisztrációs hibája (az idézésben nem szerepelt a tárgyalás időpontja) miatt nem tudtak jelen lenni a hétfői tárgyaláson. A katolikus egyház részéről azonban Seregély István, Bosák Nándor és Veres András jogi képviselője kifejtette: az érintettek továbbra is vitatják közszereplői minőségüket.

Bodonovich Jenő ügyvéd szerint attól még nem tekinthetők politikai véleményformálásra is képes közszereplőnek a vallási vezetők, hogy erkölcsi elveket, iránymutatásokat fogalmaznak meg különféle társadalmi kérdésekben. Mint elmondta, maga az egyházi törvénykönyv is tiltja számukra, hogy politikai kérdésben állást foglaljanak. Az más lapra tartozik, hogy egyes politikai erők saját céljaik támogatására olykor felhasználják az egyház élén állók nyilatkozatait - tette hozzá.

Az [origo] is fenntartotta véleményét, amely szerint az egyházi vezetők tisztségük és az általuk képviselt szervezet révén meghatározó politikai közvélemény-formáló szereppel rendelkeznek. Erre hozta fel példaként a katolikus egyháznak azt az összes templomban felolvasott körlevelét, amelyben arra hívta fel a híveket a tavaszi országgyűlési választások előtt: azt a pártot támogassák, amely vállalja a vallási értékek képviseletét. 2004-ben pedig - más iskolafenntartó egyházakhoz hasonlóan - a katolikus püspöki kar felszólította az egyházi iskoláit: imádkozzanak a tervezett, egyházi intézmények támogatására kevesebbet szánó költségvetési módosítások megvalósítása ellen.

Az [origo] kérdésére az ügyben döntő bíró, Pataki Árpád elmondta, hogy elviekben még az Alkotmánybíróság álláspontjának megkérdezésére is lehetőség van ebben a személyiségi jogi kérdésben. Ez viszont azt jelentené, hogy akár évekkel is meghosszabbodhat annak az eldöntése, hogy közszereplőnek tekinthetők-e a legfőbb egyházi tisztségviselők. A per novemberben folytatódik.

Gergely Zsófia