Látható csíkokért küzd a Zebrakommandó

Vágólapra másolva!
A Zebrakommandó nevű civil szervezet szerdán azért tartott demonstrációt, hogy a láthatatlanná vált gyalogátkelőhelyeken az önkormányzat fesse újra a zebrákat. Az aktivisták ezért zebracsíkokat festettek magukra. Zebrakörképünkből kiderült, hogy a rendőrök tehetetlenek a fegyelmezetlen autósokkal szemben, akik senki kedvéért nem állnak meg, a gyalogosok pedig az életüket féltik, ezért inkább lemondanak a KRESZ-ben is szavatolt elsőbbségükről.
Vágólapra másolva!

"Visszakaptam a jogaimat!" kiabálta kitörő örömmel egy aktivista hanyatt fekve a XII. kerületi Jagelló út járdáján, miközben társa fehér festékkel vastag csíkot mázolt a lány fekete pólójára. A Zebrakommandó nevű civil csoport szerdán azért demonstrált a Hegyalja út és a Jagelló út kereszteződésénél található, szinte az észrevehetőség határáig megkopott zebra mellett, hogy a fővárosi önkormányzat a fokozatosan láthatatlanná váló gyalogátkelők újrafestésével tegye biztonságosabbá a gyalogos közlekedést. "A zebra alkotmányos alapjoga a csík" - hirdette szlogenjük, ezért élő zebraként a lekopott átkelő mellé fekve mindannyian jól látható csíkot festettek magukra.

Schillinger Attila, az akció kiagyalója az [origo]-nak azt mondta, hogy bár fellépésük a Jagelló úti csíkjavesztett zebrával elégedetlen barátok és ismerősök egyéni kezdeményezéseként indult, a programot szeretnék kiterjeszteni az egész városra. Mint mondta, újabb akciókat is terveznek, illetve várják a bejelentéseket mindenkitől, aki megkopott zebrát talál Budapesten.

Schillinger szerint azért van szükség a jól látható csíkokra a gyalogátkelőkben, mert a rutinból vezető autósok egyébként nem veszik észre azokat, és többek között ezért sem állnak meg az átkelésre váró gyalogosok előtt, noha ez a KRESZ szerint kötelességük lenne. A férfi a Jagelló úti zebrával kapcsolatban korábban a fővárosi önkormányzathoz fordult, onnan azonban azt a választ kapta, hogy jelenleg nincs pénz a gyalogátkelő újrafestésére. "Én erre berágtam" - mondta az akció szervezője, aki hajlandó lenne saját maga is kifizetni a festés költségeit, ha erre volna lehetőség, egyelőre azonban látványos akciókkal próbálja felhívni a figyelmet a problémára.

A főpolgármesteri hivatalnál megkeresésünkre azt mondták, hogy valóban nincs pénz az újrafestésre, mivel az útfelújításoknál a kötelező festések miatt az idén erre szánt összeget már teljesen felhasználták. Szegedi Pétertől, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. szóvivőjétől azt is megtudtuk, hogy a 2006-ban útfestésre szánt összeg 25 millió forint volt, ebből összesen 4000 négyzetméter útburkolati jelet festettek föl.

A fővárosi önkormányzat sajtóosztályán a pénzhiány ellenére azt ígérték, hogy az érintett zebra a jövő hét elejéig újra lesz festve. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a lekopott zebránál tábla is jelzi a gyalogátkelőhelyet, ami a KRESZ szerint erősebb parancs, mint az útburkolati jel. Az [origo] számításai szerint egyébként az FKF Zrt. által közölt számok arányában egy három méter széles zebra felfestése egy kétsávos úton nagyjából 65 000 forintba kerülhet.

A látható csíkoknál sem állnak meg

Fotó: Marton Bálint
A csíkok teljesen lekoptak

Bár a Zebrakommandó állítja, hogy az autósok a jól látható gyalogátkelőhelyeknél inkább megállnak, az [origo] tapasztalatai nem ezt támasztják alá. A Csepelre vezető Kvassay Jenő úton egy teljesen elkopott, szinte észrevehetetlen és egy járdaszigettel, két figyelmeztető táblával és jól látható csíkozással ellátott zebrát teszteltünk, mindkettőt elkeserítő eredménnyel.

A kísérletek során a járdáról való lelépés után, elvileg elsőbbséggel rendelkezve 100 autóból mindössze négy engedett át minket, azok is csak azért, mert munkatársunk kilépett eléjük, így nem tudtak továbbmenni. A két átkelőhely között gyakorlatilag annyi különbség volt, hogy a kevésbé látható zebrán kétszer még ránk is dudáltak, ráadásul a négy sáv között a zebra közepén még egy rendőrautó is elmulasztotta az elsőbbségadást. Az [origo] tapasztalatai szerint tehát a gyalogos felfestéstől függetlenül csak határozott fellépéssel és némi kockázattal érvényesítheti elsőbbségét.

"Azért nem állnak meg, mert ebben a városban mindenki idegzsoké, mindenki rohan, és agresszívek az emberek" - magyarázta az [origo]-nak egy taxisofőr. Egy másik autóst akkor sikerült megkérdeznünk, amikor éppen megállt egy zebra előtt. Mint mondta, ő mindig megáll, de az autósok többsége nem, mivel fegyelmezetlenek. Amíg ezt a két mondatot elmondta, mögötte valaki már dudálni is kezdett, noha a zebrán még folyamatosan keltek át a gyalogosok.

Az életüket féltik

Az elsőbbségadás elmulasztása zebránál olyannyira jellemző, hogy egyes gyalogosokban már fel sem merül az autós felelőssége. "Ha egy gyalogos és egy autó találkozik, a gyalogosnak kell figyelnie, ha fontos az élete" - magyarázta a Móricz Zsigmond körtér egyik zebrájánál egy 56 éves géplakatos. Neki eszébe sem jutott lelépni a járdáról, amíg autót látott közeledni.

De még akik tisztában vannak elsőbbségükkel, azok is inkább türelemre intenek. Egy nyugdíjas házaspár például arról beszélt, hogy egy kis udvariasságot a gyalogos is megengedhet az autósok felé. "Az autósnak kellene megállnia, de mi persze könnyebben megállunk, az átkelés pedig annyira nem sürgős" - mondták.

Megkérdeztük a gyalogosok lehetőségéről Jámbor István rendőr alezredest, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának munkatársát, de ő is csak annyit tudott mondani, hogy ebben a helyzetben a gyalogosnak kell ki kényszerítenie az elsőbbséget. Kérdésünkre, hogy ezt hogyan teheti meg, egyszerű választ adott: "Sehogy".

"Sajnos nincs annyi rendőr, hogy minden gyalogosátkelőhöz állíthassunk egyet, ezért a gyalogosnak meg nem adott elsőbbség általában csak akkor derül ki, ha baleset is lesz belőle" - mondta Jámbor. Az alezredes hozzátette, hogy elvileg akár 50 000 forint bírságot is kiszabhatnának arra, aki nem áll meg a zebrára lelépő gyalogos előtt, az ilyen szabálysértésnél azonban a lebukás aránya minimális. Jámbor István szerint egyébként nem is a rendőrség feladata, hogy a sofőröket ránevelje az elsőbbségadásra, hiszen - mint fogalmazott - ha egy országban a vezetők 90 százaléka nem tart be egy szabályt, azt szankciókkal nem lehet betartatni, ott inkább tudatformálásra, nevelésre lenne szükség.

Visnovitz Péter