A Gyurcsány-csomag miatt ostromolják az Alkotmánybíróságot

A Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban közel tucatnyi beadvány érkezett eddig az Alkotmánybírósághoz (AB). Korábban a Bokros-csomag elfogadásakor fordult elő hasonló roham az AB-nél. A köztársági elnök például a megszorító csomagnak a felsőoktatással kapcsolatos részeit kifogásolta, a Fidesz a tandíj bevetését, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig a tanárok óraszámának emelését.

Folyamatosan érkeznek az Alkotmánybírósághoz (AB) a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatos beadványok. Sereg András, az AB szóvivője szerint áttekintés még nem született a beérkezett kifogásokról, eddig azonban közel egy tucat olyan beadvány érkezett, amely a csomag elemeit kifogásolja. (Összehasonlításképpen: jelenleg 1300 indítvány van az AB előtt, a testület éves átlagban 250-300 érdemi döntést hoz.)

Sereg az [origo]-nak elmondta: a törvénycsomagok közül utoljára az 1995-ben elfogadott Bokros-csomag váltott ki ekkora mértékű kifogáshullámot. A szóvivő hozzátette: amíg a jelenlegi alkotmányossági kifogások főként adójogi kérdésekre vonatkoznak, addig a Bokros-csomaggal kapcsolatban sokkal szélesebb volt a paletta, 1995-ben többek között munkajoggal, társadalombiztosítással, betegszabadsággal kapcsolatos beadványok érkeztek.

A megszorító csomagnak a felsőoktatással kapcsolatos részei miatt Sólyom László köztársasági elnök fordult augusztus elején az Alkotmánybírósághoz. Az államfő nem a felsőoktatási részhozzájárulás, vagyis a tandíj bevezetését kifogásolta, amit ugyancsak tartalmaz a módosítás, hanem azt, hogy a gazdasági tanácsok túlzott vétójoga korlátozhatja a felsőoktatási intézmények autonómiáját. A gazdasági tanácsok ugyanis megakadályozhatnák a fejlesztési tervek jóváhagyását, valamint az egyetemi költségvetés elfogadását is.

A Fidesz ugyancsak az oktatási törvények módosítása miatt fordul a testülethez. A felsőoktatási törvény módosítása kapcsán az ellenzéki párt a tandíj bevetését kifogásolta. A Fidesz szerint a tandíj összege elszakad a mindennapi életkörülményektől, és a megélhetési költségektől. Elérhet egy olyan szintet, ami már alkotmányellenes.

A közoktatási törvény módosítása miatt pedig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) fordul majd az Alkotmánybírósághoz. Az érdekvédők azt kifogásolják, hogy a törvény értelmében a kötelező óraszámon felül, külön díjazás nélkül további két órát rendelhetnek el a tanároknak. A PDSZ szerint így lesznek olyan pedagógusok, akik ugyanazért a bérért többet dolgoznak majd, a szakszervezet szerint ez sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét lesznek kénytelenek dolgozni.

A pénzügyi tárgyú törvényekkel kapcsolatos módosítások miatt a KDNP fordult augusztus 4-én a testülethez. A párt többek között a társadalombiztosítási járulékalap, valamint az eva-törvény módosítását kifogásolta. Az evával kapcsolatban az ellenzéki párt problémája az volt, hogy az nem biztosít elég időt az adózóknak az átállásra, akik rövid határidőn belül olyan döntés meghozatalára kényszerülhetnek, amelynek következményeit nem tudják áttekinteni.

A KDNP az Alkotmánybírósághoz fordul nyugdíjrendszer miatt is. A párt szerint ugyanis ennek egyes szabályai diszkriminációt tartalmaznak. Az ellenzéki párt azt kifogásolja, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az, aki 15 évnél kevesebb ideig fizetett járulékot, semmiféle járandóságra nem jogosult. A KDNP szerint ez diszkrimináció. Az ellenzéki párt várhatóan szeptember elején nyújtja be az AB-nek az ezzel kapcsolatos beadványát.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete július végén postázta az Alkotmánybíróságnak az indítványát, amellyel a házipénztáradó törvény megsemmisítését szeretnék elérni. A házipénztáradóról szóló törvényt ugyancsak a Gyurcsány-csomag részeként fogadta el a parlament. A jogszabály a vállalkozásoknál az indokolt mértéket meghaladó kézpénz birtoklása esetén vezet be 20 százalékos adót.

A Magyar Bankszövetség várhatóan augusztus közepén fordul az Alkotmánybírósághoz a banki különadó miatt. A szövetség szerint a bankokra kirótt adó sérti az arányos közteherviselés elvét. A bankszövetség korábban előzetes normakontrolt kérve a köztársasági elnökhöz fordult, Sólyom László azonban aláírta a Gyurcsány-csomag pénzügyi rendelkezéseit.