A huszárkodó cégekre irigykednek a szakszervezetek

Vágólapra másolva!
Július 8-án szombaton tartják közös demonstrációjukat az országos szakszervezeti szövetségek. Az érdekvédelmi szervezetek a munkavállalókat sújtó megszorító intézkedések és a kormány tárgyalási módszerei ellen tiltakoznak, bár a várható megszorító csomag visszavonására maguk sem látnak komoly esélyt. Az egyik vezető szerint a cégek olyanok, mint a huszárok, azaz belerúghatnak a lovukba, és tovább háríthatják a terheket, a lakosság azonban ezt nem tudja megtenni.
Vágólapra másolva!

Közös demonstrációt tart július 8-án, szombaton a Képviselői Irodaház előtt a járulékok és terhek növekedése, illetve a reálbérek várható csökkenése miatt a hat országos szakszervezeti szövetség - jelentették be sajtótájékoztatójukon az érdekvédelmi szervezetek. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége összefogásával gyakorlatilag egységfrontba tömörült az összes magyar szakszervezet a kormány megszorító intézkedéseivel szemben.

A szakszervezeti vezetők hangsúlyozták: minden pártpolitikai hatástól elhatárolják magukat, és elutasítanak minden szélsőséges megmozdulást. Mint mondták, a lakosság, a munkavállalók érdekeit képviselik, demonstrációjuk célja pedig az, hogy a parlament július 10-én ne szavazza meg a kiigazító intézkedéseket érintő törvényjavaslatot, illetve hogy a kormány vonja vissza az ebben található, munkavállalókat sújtó terheket. Újságírói felvetésre Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke hozzátette: nem foglalkoznak azzal, hogy a kormány belebukhat-e ebbe a problémába. "Mi egyelőre sárga lapot kívánunk felmutatni a kormánynak, még nem pirosat" - mondta.

Nem várnak gyors sikert

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, hogy természetesen nem számítanak azonnali visszalépésre a kormány részéről. Borsik szerint a mostani demonstráció inkább csak figyelmeztetés, illetve annak felmérése, hogy a kormány és a képviselők hogyan reagálnak a lakosság jelzéseire.

Azt azonban többen hangsúlyozták, hogy a tiltakozást akkor sem szabad abbahagyni, ha a megszorításokat július 10-én mégis elfogadja a parlament. Borsik példaként említette, hogy az őszi bértárgyalásokon a szakszervezetek béremelés formájában fogják visszakövetelni azt a pénzt, amivel a kormány most "megrövidíti az embereket", az ott keletkező feszültség pedig kizárólag a kormány felelőssége lesz.

Noha a KSH 2005-ös adatai szerint csak a munkavállalók 16,9%-a tartozik valamelyik szakszervezethez, Borsik reményei szerint a július 8-ai tüntetésen sokan lesznek. A demonstrációra ugyanis nem csak a szakszervezeti tagokat, hanem minden munkavállalót várnak - mondta a csütörtöki sajtótájékoztatón Szabó Endre, a SZEF elnöke. Hasonló méretű megmozdulásra egyébként Borsik szerint legutóbb a Fidesz-kormány idején került sor, amikor a Hősök terén több tízezres tüntetést szerveztek a munka törvénykönyvének tervezett módosítása miatt.

Egyenlőtlen teherelosztás

A szakszervezetek a munkavállalókat terhelő járuléknövekedések ellen legfontosabb érvként az egyenlőtlen teherelosztást hozták fel. Szerintük ugyanis a megszorító csomag a munkavállalókra rója a legnagyobb terhet, miközben a tőketulajdonosok és nagyvállalatok a tőlük várt adó- és járuléktöbbletet továbbhárítják a lakosságra. "A lakosság olyan helyzetben van, mint a baka" - mondta Pataki Péter, az MSZOSZ alelnöke. "Nem mint a huszár, mert az a lovába még belerúghat. Mi viszont már nem tudjuk kinek továbbhárítani a terheket."

A szakszervezeti vezetők szerint a munkavállalók megterhelése annál is inkább elfogadhatatlan, mivel a kormány a feketegazdaság felszámolására csak néhány bizonytalan lépést tesz. Gaskó István különböző felmérésekre hivatkozva azt állította, hogy Magyarországon a fekete gazdaság mértéke akár a GDP egyharmadával is felérhet, és ha csak félig kifehérítenék ezt a szektort, már több bevétele lenne az államnak, mint a mostani megszorításokkal.

Megcsúfolt tárgyalási kultúra

A tüntetéssel még idejében figyelmeztetni akarjuk a kormányt, hogy nem lehet határtalanul és kilátástalanul megterhelni a lakosságot - mondta Borsik János. A demonstráció ugyanakkor arra is fel akarja hívni a figyelmet, hogy a szakszervezetek szerint a kormány korábban hamis ígéreteket tett, illetve hogy a szociális partnerek közötti egyeztetések teljesen eredménytelenek voltak.

Lengyel Zoltán, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvivője szerint a kormány magatartásával ellehetetlenítette a szociális párbeszédet: "Korábban végig azt hallottuk, hogy dübörög a gazdaság, virágzik a jólét, most meg a nyakunkba kapjuk a hideg zuhanyt" - mondta. Pataki Péter szerint pedig az érdekegyeztetések során a tárgyalási kultúrát sértette meg a kormány a szakszervezeti javaslatok figyelmen kívül hagyásával, a demonstráció ezért azt is üzeni, hogy ez nem fordulhat elő többé.

A szakszervezeti vezetők hangsúlyozták, hogy ők nem reformellenesek, de reformokon nem megszorításokat, hanem egy széles társadalmi egyeztetéssel létrehozott, mindenki számára jobban működő intézményrendszert értenek. "Most azonban az a gyanúnk, hogy a reform-előkészítés mindenféle titkos társaságok formájában történik" - jegyezte meg Szabó Endre, a SZEF elnöke.

Visnovitz Péter