Fizetniük kell az állásukat féltő eladóknak

Vágólapra másolva!
Szakképzettség nélkül senki sem lehet eladó a június elsején hatályba lépett, új kereskedelmi törvény szerint. A tanfolyam árát elvben a munkáltatónak kellene fizetnie, de az állásukat féltő alkalmazottak nem mernek tiltakozni, ha főnökük rájuk hárítja a 70-80 ezer forintos iskolai költségeket. A szakszervezet szerint nem ez az egyetlen módja annak, ahogy a cégek megpróbálnak kibújni a pluszköltségek alól.
Vágólapra másolva!

"Le kell rakni egy sulit, de a munkáltatóink nem hajlandók állni a költségeket. Azt mondják, ez a mi problémánk" - mesélte az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő, bevásárlóközpontban dolgozó lány, aki úgy tudja, számos kollégája jár hasonló cipőben.

Június elsejétől hatályos az új kereskedelmi törvény, melyet 2005 októberében fogadott el a parlament. A jogszabály előírja, hogy az üzletben kereskedelmi tevékenységet végző személynek - külön jogszabályban meghatározott - szakképesítéssel kell rendelkeznie. A törvény a hagyományos kereskedelmi tevékenységen túl a vendéglátás, a turisztika és a kereskedelmi szolgáltatás, például kölcsönzés területére is vonatkozik.

"A törvény a munkáltatóra és nem a munkavállalóra ró kötelezettséget" - tájékoztatta az [origo]-t Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) az alelnöke. A cég kötelezheti alkalmazottját, hogy szerezzen szakképesítést, de a költségeket neki kell állnia. A dolgozót szakképzetlensége miatt nem bocsáthatják el, csak akkor, ha nem akarja vagy nem tudja elvégezni a tanfolyamot. A munkáltató tehát jogellenesen jár el, ha az alkalmazottal fizetteti ki a tanfolyam árát, ám az eladók inkább engednek, mert félnek, hogy elveszítik az állásukat.

Egy tanfolyam elvégzése átlagosan 70-80 ezer forintba kerül. A szakképzés megszerzése során általános gazdálkodói és vállalkozáselméleti ismereteket, kereskedelmi szakmai és szervezési ismereteket, marketing- és menedzsmenttechnikákat, árutant tanulnak a diákok, és szakmai gyakorlaton is részt vesznek. Garay Klára, az OKTÁV továbbképző központ által szervezett tanfolyam illetékese az [origo]-nak elmondta: észrevehetően megnőtt az érdeklődés a tanfolyam után a törvény hatályba lépésével. Hozzátette: a cégeknek nehézségeik vannak, egyrészt a költségek nagyon felborítják a büdzséjüket, másrészt "rettentő tömegek" vannak szakképesítés nélkül, nehéz őket helyettesíteni.

"A hagyományos, viszonylag kis boltokat üzemeltető cégeknek 90 százalékban szakképzett embereket alkalmaznak, ahol ez gondot okoz, azok pont a legnagyobb multik, itt a munkavállalók 30 százaléka képzetlen" - mondta az [origo]-nak Mátraházi István. Szerinte az új kereskedelmi törvényt "arra találták ki, hogy aki vásárlót szolgál ki, az legalább a szakma minimálisan elvárt ismeretanyagának birtokában legyen". A KASZ elnöke szerint a cégek úgy "trükköznek", hogy az eladókat papíron árufeltöltőként alkalmazzák.

A szakképesítés meglétét nem az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség, hanem az illetékes jegyző, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrizheti. Siklósi Máté, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség sajtóreferense elmondta: ellenőrzéseik során elkérik a szakképesítést igazoló papírt, amikor annak megléte kötelező. Egyelőre azt is elfogadják, ha az alkalmazott még nem vizsgázott le, de már jár tanfolyamra, és ezt igazolni is tudja.

Mátraházi szerint a tanfolyamvégzés csak rövid távú megoldás, ennél komolyabb végzettséget is meg lehetne követelni. A szakszervezeti alelnök ugyanakkor úgy véli, a jövőben meg kéne oldani, hogy az évtizedes szakmai múlt helyettesítse a szakképesítést, hiszen "a szakmát elsősorban a gyakorlatban lehet megtanulni".

Janecskó Kata