Sólyom ma már kezet fogna Feketével

Ma már kezet fogna a március 15-én kitüntetett Fekete János közgazdásszal Sólyom László. A köztársasági elnök erről a Magyar Televíziónak adott szerdai interjújában beszélt, ahol "szerencsétlen eseménynek" nevezte az elmaradt kézfogást. Az államfő ezen kívül beszélt a parlament létszámának csökkentéséről - amit támogat -, a határon túli magyarok ügyéről - amit szerinte vakvágányra vezettek, de ő felkarol -, illetve az őszi önkormányzati választásokról - amit a lehető legkorábbi időpontra tesz.

Megválasztásának egyéves évfordulója alkalmából interjút adott a Magyar Televízió Az Este című műsorának a köztársasági elnök. Sólyom László közölte, szándékosan szerepel keveset, mert szerinte ha az elnök nem szól bele minden apróságba, akkor azok az alkalmak, amikor mégis megnyilatkozik, nagyobb súlyt kapnak.

A szerda délelőtt rögzített, ám a késő esti órákban sugárzott beszélgetésben az államfő a kormány tervezett intézkedéseivel kapcsolatban azt mondta: ugyanannyit tud róluk, mint az újságolvasók. Mint közölte, a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén arról győződött meg, hogy Gyurcsány Ferenc el van szánva arra, hogy a változásokat akár nagy áron is véghezvigye. A többi részletkérdés, ami őrá tartozik - közölte.

Önkormányzati választások minél korábban

A parlamenti választások siettetését, és az Országgyűlés a végleges eredmény megléte előtti összehívását azzal indokolta, hogy "szüksége van az országnak arra, hogy minél gyorsabban radikális intézkedések történjenek".

Az államfő az önkormányzati választások időpontjáról azt mondta: az alkotmányosan lehetséges legkorábbi időpontra kitűzi a választásokat. (A Népszabadság kalkulációja szerint ez október elseje lehet, mivel az a törvény értelmében október előtt nem választhatunk, és október első vasárnapja pont erre a napra esik.) Sólyom szerint, ha az önkormányzati választásokat egyszerre rendeznék meg az országgyűlésivel, vagy félidőben tartanák, még mindig jobb lenne, mint a mostani, néhány hónappal elcsúsztatott időpont.

"A többség zsarnoksága"

Sólyom László ugyanakkor azt is jónak tartaná, ha kisebb lenne a parlament. Szerinte látványosan lehetne csökkenteni a képviselők létszámát, de növekednie kell a képviselőket segítő szakmai apparátusnak, tehát olyan nagyon sokat spórolni ezzel azért nem lehet - mondta. Úgy vélte, 100-150 fővel lehetne kevesebb képviselő a parlamentben.

"Mindenhol vannak olyan alapkérdések, amit nem jó a többségre bízni, (...) a többség zsarnoksága mindig egy fenyegető veszély" - mondta a kétharmados törvényekkel kapcsolatban.

Javult a közpolitika

Szerinte javult a közpolitika, amit az is mutat, hogy a négy évvel ezelőttihez képest sokkal jobb volt ez a kampány. Politikai támadások voltak, de most nem mentek bele senkinek a magánéletébe, nem gázoltak a privát becsületébe - mondta.

Saját megválasztásával kapcsolatban ismét közölte, a civilek sikere az, hogy elnöki székbe került. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ennek viseli is a terheit, mivel nehéz úgy elnökösködni, ha valaki mögött hátországként nem áll egy párt. Sólyom László az elnöki pályát hosszú távú pályának tekinti, amit le kell futnia az öt év alatt, a hatása pedig tíz év múlva fog megmutatkozni.

Jövőkép a nemzeti parkokban

A köztársasági elnök kíváncsi az emberek jövőképére, és ennek érdekében végiglátogatja Magyarország nemzeti parkjait. Szerinte ez egy semleges terep, ahol politikusokkal, civil szervezetekkel, polgármesterekkel közösen nézhetik meg, hogy mit várnak az adott táj környezetében élő emberek a jövőtől.

Sólyom László beszélt a március 15-i kitüntetések átadásakor elmaradt kézfogásról is. Szerinte az, hogy nem nyújtott kezet a kitüntetésben részesülő Fekete János közgazdásnak "szerencsétlen esemény" volt. Ő nem akart senkit személyesen megbántani - mondta. Hozzátette: ez azonban eltakarta a valódi eseményt, azt hogy "itt volt egy nagyon fontos elvi és értékkérdés, hogy vajon ki lehet-e tüntetni olyanokat, akik nem ennek a rendszernek, hanem a másik rendszernek voltak a támogatói (...)". Arra a kérdésre, hogy vajon ma már kezet nyújtana-e Fekete Jánosnak, az államfő igennel felelt.

Felkarolná a határon túliak ügyét

A köztársasági elnök szerepét úgy értékelte, hogy az államfőnek őrködnie kell az államszervezet demokratikus működésén, képviselnie kell az egész országot. "Nekem olyan erkölcsi értékeket kell állandóan felmutatni és az alkotmány értékeit demonstrálni, amelyet én, mint párton kívüli, mint pártok felett álló, megtehetek" - mondta.

Sólyom László szerint a pártok eddigi politikája vakvágányra vitte a határon túli magyarok ügyét, és eredménytelen, sőt bajt okozott az eddigi nemzetiségi politika. Mint mondta, ő, mint pártokon kívül álló elnök, megteheti, hogy ezt az ügyet felkarolja. Közölte azt is: mindig is EU-bővítéspárti volt, és ezt külföld felé nagyon erősen képviseli. Sólyom László szerint Európában muszáj politikai egységet létrehozni. Ha nincs olyan irányítása Európának, amely akár az amerikaival, akár a kínaival versenyezni képes, akkor mi el fogunk süllyedni - mondta.