Tetteket hiányol a jogvédő szövegek mellől az Amnesty

Lesújtó képet ad Magyarországról az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet kedden nyilvánosságra hozott éves jelentése. Az Amnesty szerint a romák elleni atrocitások mellett a zsidó közösséget is érték támadások tavaly, a cigány gyerekek negyedét elkülönítve oktatják, a kormány elmulasztotta megtenni az ENSZ által is sürgetett lépéseket a családon belüli erőszak ellen.

Az Amnesty International (AI) éves nemzetközi jelentése "vezető politikusok nyilvános kijelentéseit és a média hozzáállását" is okolja azért, hogy nem csökkent a roma diszkrimináció Magyarországon. A jelentés felsorol konkrét vitás eseteket is, például Gyurcsány Ferenc februári, a szaúdi focistákra vonatkozó, tréfásnak szánt kijelentését, amikor a miniszterelnöknek bocsánatot is kellett kérnie emiatt. (Gyurcsány akkor azt mondta: "a szaúdi focisták között nagyon-nagyon sok terrorista is volt".)

Néven nevezi az AI-jelentés Semjén Zsoltot, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának kereszténydemokrata alelnökét is, akit "az egyik rivális pártra tett homofób gúnykijelentései miatt értek bírálatok". (Semjén Zsolt, a KDNP elnöke februárban azt mondta, hogy "aki azt szeretné, hogy a tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re".)

Fodor Márk, az AI Magyarország igazgatója az [origo]-nak ezzel kapcsolatban azt mondta: "a politikai vezetés könnyen tudja befolyásolni a lakosságot", emiatt nagyon fontos, mit mondanak. Szerinte ezekkel a kijelentésekkel éppen a rossz irányba viszik a közvéleményt. Fodor Márk szerint a korábbi évekhez képest abban történt haladás Magyarországon, hogy már a döntéshozók is felismerik, hogy "gond van" az emberi jogi helyzettel.

A cigányokkal szembeni diszkrimináció több konkrét esetét is felsorolja a jelentés: beszámolnak arról, hogy az Alkotmánybíróság semmisített meg egy lakásügyi rendeletet, amely főként a romákat sújtotta és diszkriminálta. Az AI értesülései szerint roma családok "a téli kilakoltatási moratórium alatt is kaptak kilakoltatási végzéseket". A nagyhalászi diszkóban tavaly történt esetet is példaként hozzák fel arra, hogy a romák az élet szinte minden területén szenvednek a megkülönböztetéstől. (Ebben az esetben két roma férfit nem engedtek be a nagyhalászi diszkóba. A bíróság kártérítést ítélt nekik faji megkülönböztetés miatt.)

Az AI kritizálja a rendőrséget is, amely "számos esetben vonakodott a diszkriminatív indíték feltárásától". A rendőrség jelentések szerint igyekszik kisebbíteni a romák és más kisebbségek elleni fizikai támadások megkülönböztető jellegű indíttatását, és ez egyes esetekben a bűncselekmények súlyosságát nem tükröző ítéletekhez vezetett - áll az AI jelentésében.

A roma gyerekek negyedét elkülönítik

A jelentés szerint "roma gyerekek szegregációt szenvednek el az oktatás, az egészségügy és a lakhatás területén, az állam aránytalanul nagy számban emeli ki őket családjaikból. A roma háztartások több mint felében nincs vezetékes ivóvíz, a roma népesség tizenhét százaléka olyan településen él, ahol nincs orvos."

Nyílt levél Gyurcsánynak

A szegregáció miatt több várost beperelő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekenek Alapítvány hétfőn nyílt levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, melyben azt írják: "a szegregáció felszámolá- sa, a köztársaság törvényeinek betartatása halasztást nem tűrő kormányzati cselekvést igényel". Az alapítvány korábban beperelte Miskolc városát roma gyerekek elkülönítése miatt, Hajdúhadház elleni perük pedig folyamatban van.

Legalább 178 iskolában, 3000 általános iskolai osztályban folyik szegregált oktatás. A roma diákok negyedét elkülönítve oktatják - olvasható a jelentésben. Azt, hogy a cigány gyerekek elkülönítése változatlanul súlyos probléma, "novemberben az Oktatási Minisztérium roma gyermekek integrációjáért felelős miniszteri biztosa is megerősítette" - teszi hozzá a jelentés.

Daróczi Gábor, a roma és hátrányos helyzetű gyerekek integrációjáért felelős miniszteri biztos az [origo]-nak azt mondta: az AI jelentésében szereplő adatok tények, és szembe kell nézni velük. "A szegregáció ellen tett lépéseink részben hatástalanok voltak" - fogalmazott, hozzátéve, hogy "Magyarország nagyon nehezen változik vagy mozdul el a holtpontról, holott ennek el kell jutnia a hétköznapi élet szintjére". Daróczi elmondta: eddig is sok lépésük szolgálta a szegregáció felszámolását, ilyen például az Útravaló elnevezésű ösztöndíjprogram, az integrációs normatíva vagy az Utolsó Padból Program.

Daróczi határozott, konkrét kormányzati lépéseket ígért a szegregáció csökkentésére. Az [origo]-nak azt mondta: a Nemzeti Fejlesztési Terv második részében is folytatódnak az ide vonatkozó intézkedések.

Családon belül sem változott semmi

Tavalyi tüntetés - hatástalan maradt

Lesújtó az AI bírálata a családon belüli erőszakkal kapcsolatban. Ebben a részben a kormányt komoly mulasztásokkal vádolják. Az Országgyűlés 2003-ban hozott határozata nemzeti stratégia kialakítását írta elő a kormánynak a családon belüli erőszak kezelésére - áll a jelentésben. "Ezt máig nem hajtották végre teljes mértékben" - olvasható. A jelentés szerint "elhalasztották annak a törvénytervezetnek a tárgyalását, amely az erőszakos partnert időlegesen távol tartaná" a lakhelytől, ráadásul az erőszakot elszenvedett nőknek menedéket nyújtó egyetlen budapesti krízisközpont "csak részlegesen működik".

Az AI megemlíti azt is, hogy az ENSZ nőjogi bizottsága (CEDAW) tavaly januárban már megállapította, hogy Magyarország nem védi kellően a családon belüli erőszak áldozatait. Az ENSZ bizottsága azonnali intézkedéseket követelt konkrét esetekben és abban, hogy az áldozatoknak törvény biztosítson maximális védelmet.

A részlegesen működő krízisközpont helyett tavaly április óta működik az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, a gyermekek, családok átmeneti otthonai pedig a gyermek jogán lehetővé teszik a bántalmazottak elhelyezését - közölte az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) az [origo] megkeresésére az Amnesty-jelentésre reagálva. Egy titkos menedékház is megnyílt a menekülő áldozatok elhelyezésére - tette hozzá a minisztérium illetékese.

Az ICSSZEM közlése szerint tavaly szeptember óta életbe lépett a távoltartást lehetővé tevő törvénymódosítás. Eszerint a bíróság többek között az ítélet elhalasztásakor elrendelheti a bántalmazó távoltartását a sértett lakásától, munkahelyétől, iskolájától. Idén márciusban egy másik törvénymódosítás pedig lehetőséget ad arra, hogy a büntetőeljárás megindulása után 10-30 napig elrendeljék a bántalmazó távoltartását. Az ICSSZEM szerint az ide vonatkozó jogszabályok felgyorsítják az eljárásokat is, és előbb születik jogerős döntés a családon belüli erőszak ügyekben.

Wirth Zsuzsanna