Külföldi voksok miatt késhet a választási eredmény

Több apró, de fontos részlete változott a választási eljárásról szóló törvénynek az előző parlamenti választások óta. Külföldön is lehet szavazni, ennek eredményeként viszont a második forduló után, még hat napig nem lesz végeredmény azokban az egyéni körzetekben, ahol külföldről is adtak le voksot. Az első fordulót követően röghöz kötik a választókat, már nem lehet másik körzetben szavazni. Ha a szavazat-számlálással kacsolatban törvénysértés merül fel, kötelező újraszámoltatni a voksokat.

A 2006-os országgyűlési választásokon, a négy évvel ezelőtti jogszabályokhoz képest három lényeges változás történt: rövidebb lett a jogorvoslati eljárás, a média-tevékenységgel kapcsolatban, három napon belül dönteni kell a kifogásokról a választási bizottságoknak. Emellett az új szabályok szerint, ha törvénysértés gyanúja merül fel a szavazat-számlálással kapcsolatban és a kérelem elbírálása csak újraszámlálással lehetséges (és van matematikai lehetőség az eredmény megváltoztatására), a kérelmet elbíráló szerv köteles elrendelni az újraszámlálást, nem mérlegelhetnek.

A mostani parlamenti választásokon alkalmazzák először a röghöz kötés elvét, e szerint csak a választások első fordulója előtti utolsó munkanapig, április 7-ig lehet átjelentkezni egy másik választókerületbe, akár lakcímváltozás miatt, akár azért, mert valaki a választások napján nem állandó lakhelyén tartózkodik. Április 7-e után viszont már senki sem változtathat, ott kell szavaznia, ahol a névjegyzékben szerepel.

Ez lesz az első parlamenti választás, amikor már 90 nagykövetségen és főkonzulátuson, külföldön is leadhatjuk szavazatainkat. Korábban erre az európai parlamenti választáson már volt lehetőség, akkor mintegy 2400-an éltek a lehetőséggel. Akik most is külföldön szeretnének szavazni, március 17-ig kell a lakóhelyükön a jegyzőnél ezt jelezniük, akár személyesen, akár írásban. Ezt követően viszont már senki, semmilyen indokkal nem kérheti felvételét a külföldi névjegyzékbe, még diplomaták sem. Csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők szavazhatnak, a külföldön élő kettős állampolgárok továbbra sem rendelkeznek szavazati joggal.

Külföldön az első forduló április 1-jén és április 2-án lesz, egy héttel a magyarországi voksolás előtt. Így az első fordulóban az eredményeket már a választások éjszakáján megtudhatjuk. A második fordulót viszont külföldön is 23-án tartják technikai okok miatt, és csak az ezt követő napokban hozzák haza a voksokat tartalmazó urnákat.

Ezért a külföldi szavazatok miatt a leglátványosabb változás az lesz, hogy április 23-án, a választások második fordulója után, még hat napig nem lesz sok körzetben eredmény, míg korábban már a második forduló éjszakáján nem hivatalosan eldőlt, melyik párt, vagy pártok nyerték a választást.

Azokban a választó-kerületekben ugyanis, ahol van akár egyetlen külföldről szavazó, egy előre kijelölt szavazókörben - egy szavazókörben mintegy 500-an szavaznak -, nem összesítik a voksokat április 23-án. Ezeken a helyeken az urnákat páncélszekrénybe teszik, és megvárják a külföldi voksokat, majd hat nappal később nyitják fel a borítékokat.

Elvileg mind a 176 egyéni választókerületben lehet külföldi szavazó, de csak azokban a körzetekben lesz kiemelt jelentősége a külföldi szavazatoknak, ahol szoros verseny alakul ki a második fordulóban. Ahol kisebb a két élen álló jelölt között a különbség, mint a még össze nem számolt szavazatok mennyisége, ott csak hat nappal a második forduló után dől el, ki nyerte a mandátumot. Ahol nagyobb a különbség, ott, bár hivatalos eredmény még nem lesz, már nem lesz jelentősége a visszatartott voksoknak.