Választási alapok

Vágólapra másolva!
Országgyűlési képviselő két módon lehet valaki: vagy egyéni választókörzetből, vagy listáról lehet bekerülni a parlamentbe. Az alábbi cikkben bemutatjuk a választási rendszert, illetve azt, hogyan lesz a szavazófülkében leadott voksból képviselői mandátum.
Vágólapra másolva!

Az ország 176 egyéni választókörzetre van osztva. Elméletileg mindegyik körzetben körülbelül ugyanannyian, átlagosan 60 ezren laknak, a gyakorlatban azonban nagyon jelentősen eltérnek egymástól az egyéni körzetek méretei. Ha valaki a 176 körzet egyikének képviselőjelöltje akar lenni, akkor össze kell szednie 750 ajánlószelvényt. Ezeket a szelvényeket a választás idejéről szóló értesítővel együtt kapják meg a választók. Egy választópolgár csak egy ajánlószelvény fölött rendelkezhet. Ajánlószelvényt kitölteni nem kötelező, attól még lehet szavazni, hogy valaki senkinek sem adja oda a szelvényt. A szelvény leadása nem is kötelez: a választónak nem kell arra szavaznia, akinek odaadta ajánlószelvényét, sőt, szavaznia sem kötelező.

A 750 ajánlást a jelölteknek legkésőbb március 17-én kell leadni a választási irodának. A szelvényeket addig bárhol gyűjthetik a jelöltek vagy segítőik, kivéve munkahelyen munkaidőben, tömegközlekedési eszközön és állami vagy önkormányzati hivatalokban. Katonák és rendőrök egyáltalán nem gyűjthetnek ajánlószelvényeket. Sokszor előfordul, hogy a jelölt nevében lakásokba is becsöngetnek, de a választók maguk is elküldhetik ajánlószelvényüket.

Első forduló

Egy adott választókörzetnek az első fordulóban akkor lesz képviselője, ha a választásra jogosultak több mint fele elmegy szavazni, és valamelyik jelölt megszerzi a szavazatok több mint felét. Ha bármelyik feltétel nem teljesül, második fordulót kell tartani. A második fordulóban elég, ha a választóknak legalább a negyede megy el szavazni.

Ha azért kell második fordulót tartani, mert kevesen mentek el szavazni, akkor az összes jelölt újra indulhat. Ha a második fordulóban nem szavaz a választópolgárok több mint a negyede, akkor újabb forduló következik, egészen addig, amíg a helyiek 25 százaléka és még egy fő nem hajlandó voksolni.

Ha azért kell második fordulót tartani, mert egyik jelölt sem szerzett abszolút többséget, csak azok indulhatnak az újabb megmérettetésen, akik legalább 15 százalékot szereztek az első fordulóban. Ha nincs legalább három jelölt, aki elérte volna a 15 százalékot, akkor az első forduló első három helyezettje indulhat a második fordulóban. A jelölteknek joguk van visszalépni a két forduló között, de új jelöltek nem léphetnek helyükre. A második fordulóban már nem kell abszolút többséget szerezni: ilyenkor az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja.