Rekordokat döntött a parlament

Soha annyi törvényt nem fogadott el a parlament, mint ebben a ciklusban. Az Országgyűlés az elmúlt négy évben a papírról áttért a számítógépre, az ellenzék jelöltjét választotta köztársasági elnökké, új miniszterelnököt választott, megtartotta minden idők legrövidebb, nyolcperces ülésnapját, és az elmúlt másfél évben minden hétfőn meghallgathatta Gyurcsány Ferencet.

287 ülésnap, 257 új törvény, 321 törvénymódosítás, 488 országgyűlési határozat, 4 politikai nyilatkozat - számokban ezt jelenti az elmúlt négy év. A statisztikából azonban nem derül ki, hogy ebben a ciklusban visszaállították háromhetenkéntiről hetire az ülésezést, az ellenzék visszakapta jogosítványait (például létrehozhatott vizsgálóbizottságokat), bár ellenzéki kezdeményezésű jogszabályokat - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - most sem fogadtak el.

A parlament legfontosabb döntései közé tartozik - a teljesség igénye nélkül - az uniós csatlakozás ratifikálása, a sorkatonaság eltörlése, az oktatási rendszer reformja, a kormány 100 lépés programjának elemei. Törvény született az állatkínzásról, a nép ügyvédjéről, a családtámogatási rendszer átalakításáról, a luxusadóról, a 13-dik havi nyugdíjról, a polgári jogi vitákban a közvetítőről, a parlagfű elleni védekezésről, arról, hogy személyivel is lehet külföldre utazni, és hogy nem számít bűncselekménynek, ha egy anya a kórház előtti inkubátorban hagyja kisbabáját.

Továbbra is adós maradt azonban a parlament a nagy reformokkal, például a közigazgatási rendszer átalakításával, aminek persze sok esetben az volt az oka, hogy a kormányoldal és az ellenzék között túl nagy volt a nézetkülönbség ezen ügyekben. Időnként azonban a koalíción belül sem volt teljes az összhang, ezért nem lett semmi például az ügynöktörvény módosításából.

A négy év kiemelkedő eseményei közé tartozik a másfél évvel ezelőtti új miniszterelnök-választás - hivatalban lévő kormányfő most először mondott le a hatalomról. A tavalyi köztársasági elnökválasztás során először fordult elő, hogy nem a kormánypártok, hanem az ellenzék jelöltje lett az államfő. De az is először történt meg - 2004 végén -, hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői felszólalhattak az Országgyűlésben a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán.

Újdonságot hozott Gyurcsány Ferenc is a parlament életébe: az egyébként képviselői mandátummal nem rendelkező miniszterelnök minden hétfőn beszámolt a kormány tevékenységéről, bár rendszerint ebbe belecsusszant az ellenzék vezérének bírálata is.

A technikai újítások közé tartozik, hogy a "mellészavazások" elkerülése érdekében chipkártyát kaptak a képviselők, illetve hogy papír helyett, elektronikus formában nyújtják be indítványaikat.

A rekordok rekordja a törvényalkotás: több mint 1350 törvényt és határozatot hoztak, illetve módosítottak a képviselők, míg az előző ciklusban ugyanez a szám 760, a Horn-kormány alatt 930, 1990 és 1994 között pedig 800 volt. A képviselők négy év alatt 16 ezer 245 alkalommal nyomták meg a szavazógombot.

Minden idők legrövidebb, nyolcperces ülésnapja is ehhez a ciklushoz köthető. Az elmúlt négy évben a legtöbbet az MDF frakcióvezetője beszélt. Herényi Károly, mintegy négyszázszor kért szót és 35 és fél órán keresztül beszélt. (Ez persze semmiség az előző ciklusban felállított rekordhoz képest, amikor is az SZDSZ-es Bauer Tamás 74 órányit beszélt.) Még Veres János pénzügyminiszter sem tudta megszorítani, pedig ő 30 órán keresztül szónokolt. A harmadik helyezett is kormánytag: Hankó-Faragó Miklós igazságügyi államtitkár 28 órányi felszólalást tartott.

A politikai csatározás legfőbb terepét jelentő, napirend előtti felszólalásokban Kuncze Gábor járt az élen: az SZDSZ elnöke 138 felszólalással és 11 órányi beszéddel szinte minden ülésnapon szerepelt. A legkitartóbb képviselő azonban minden bizonnyal Kékkői Zoltán: a fideszes képviselő 74-szer szólt napirend után, nem egyszer késő éjjel vagy hajnalban, már csak a gyorsíróknak és a házvezetésnek.

Négyen egyszer sem nyitották szólásra a szájukat: Tölgyessy Péter (Fidesz) már nyolcadik éve hallgat, 2002-ben csatlakozott hozzá Suchman Tamás (MSZP), Lukács Mihály és Szabó Ferenc (Fidesz). Sokáig ehhez a csapathoz tartozott Orbán Viktor is, akit ezért sok bírálat ért a kormányoldal részéről. A volt miniszterelnök aztán tavaly, novemberben bekapcsolódott a parlamenti munkába, és ott állt elő a Fidesz újabb és újabb javaslataival. Bár decemberben ezt abbahagyta, addig is erről szólt a média, a kormányfő pedig kénytelen volt ezekre a beszédekre reagálni.

Az emlékezetes ügyek közé tartozik, amikor fiatalok szórólapokat dobáltak be az ülésterembe, az egyik alkalommal az iraki szerepvállalás ellen tiltakozva, a másik esetben a romániai magyar autonómia érdekében. Vihart kavart, amikor a tilosban dohányzó képviselők leleplezése után kitiltották a kamerákat a folyosókról, vagy amikor az ellenzék két éve kivonult az ülésteremből, így tiltakozva az államfő által visszaküldött kórháztörvény változatlan formájú elfogadása ellen.

Kisebb botrány tört ki két éve, amikor is a Fidesz folyamatos bekiabálásaival Kovács László külügyminiszterbe fojtotta a szót. Szintén emlékezetes pillanata volt az elmúlt négy évnek, amikor Kóka János gazdasági miniszter egyszál egyedül állt ki vitázni az ellenzékkel a gazdaság helyzetéről tartott vitanapon. Ennek a ciklusnak az újdonsága a különböző szemléltető-eszközök bevetése: a Fidesz ígéretszámlálót, a kormányoldal ábrákat, grafikonokat használt igaza alátámasztására.

Nagy Szilvia