Embert mentett jelentéseivel Szabó István

2006.01.28. 15:05

Barátja életének megmentésével indokolta ügynökmúltját Szabó István a Népszabadságnak adott interjújában. Szabó elmondta: azért jelentett 1957 és '63 között, hogy elterelje a figyelmet évfolyamtársáról, Gábor Pálról, aki részt vett a Köztársaság téri pártház-ostromban. Szabó István szerint ártó szándékú mondatot soha nem írt jelentéseiben. Az ügyet a német sajtó is figyelemmel kíséri, a német lapok szerint Magyarország még mindig nem tudja görcsöktől mentesen kezelni történelmének ezt a darabját.

Egykori évfolyamtársát mentette Szabó István azzal, hogy vállalta a beszervezést: Gábor Pál fegyveresen részt vett a Köztársaság téri pártház ostromában, őt fedezte jelentéseivel. A filmrendező a Népszabadságnak adott interjújában vallott állambiztonsági múltjáról.

"Ha most kellene döntenem, ugyanezt csinálnám" - mondta az Oscar-díjas filmrendező.

Szabó István az interjúban ismerteti beszervezésének rövid történetét, amelyből kiderül: életre szóló esküt kötött két évfolyamtársával, Gábor Pállal és Gyöngyössy Imrével, hogy nem beszélnek arról, Gábor Pál fegyverrel vett részt a Köztársaság téri pártház ostromában 1956 októberében.

Szabó Istvánt 1957-ben tartóztatta le a belügy két évfolyamtársával. Az egyikük az 1999-ben elhunyt Kardos Ferenc filmrendező volt. A másikukat Szabó István az interjúban nem nevezi meg, mint fogalmaz, azért, mert az illető még él. Szabót három napig fogva tartották, amíg alá nem írta a beszervezési nyilatkozatot. Arra a kérdésre, hogy másik két társát is beszervezték-e, Szabó István úgy válaszolt: "Sosem mertük egymástól megkérdezni. Mindenki őrizte a titkát - már csak önvédelemből is."

A filmrendező az interjúban elmondta azt is: előfordult, hogy Gábor Pállal megbeszélték, mit írjon a jelentésekbe, annak érdekében, hogy meg tudják védeni az évfolyamot. "Ahogy azt sem tudom, miért engem találtak meg, azt sem tudom, miért szálltak le rólam. Azt hiszem sosem tekintettek fontosnak" - mondta Szabó István arról, hogy 1963-ban miért "engedte el" őt a belügy.

Ártó szándékú mondatokat soha nem írt - olvasható az interjúban, amelyben a filmrendező azt is elmondja, hogy egy éve készül filmre vinni a történetet, amelyről a szinopszis már elkészült.

Gervai András történésznek az Élet és Irodalom eheti számában közölt írásából derült ki, hogy a filmrendező fiatalon titkosügynök volt "Képesi Endre" fedőnéven. A kutató szerint a 19 éves korában beszervezett ügynök a III/III-as csoportfőnökség jogelődjének, a II/5-ös, a belső reakció elhárítását végző osztálynak jelentett néhány éven át a Színház- és Filmművészeti Főiskola később híressé vált hallgatóiról.

A dpa német hírügynökség egyik anyagában azt írja, hogy Szabó István személyében "a nemzetközileg legprominensebb magyart érte utol állambiztonságis múltja. Előtte országszerte ismert popzenészekről, színházi kritikusokról, sportolókról és újságírókról, valamint Medgyessy Péter kormányfőről (2002-2004) derült ki, hogy a titkosszolgálatok besúgói voltak. Ezek a leleplezések Magyarországon hézagosan, véletlenszerűen és későn történnek".

Az újságíró szerint ennek az az oka, hogy "az ország 15 évvel a demokratikus fordulat után még mindig nem talált rá történelme e sötét lapjának görcsöktől mentes kezelésére." Az állambiztonsági anyagokat őrző levéltár - német rokonintézményétől eltérően - "még mindig nem kínál általánosan nyitott hozzáférést. Csupán a besúgók áldozatai, vagy kutatók, mint például Gervai - tekinthetnek bele a besúgó-akták gyakran sokkoló titkaiba".

KAPCSOLÓDÓ CIKK