Orbán Viktor

Vágólapra másolva!
Pártbeli vezető szerepéhez kétség sem férhet, pozícióját az sem rengette meg, hogy irányítása alatt a párt két alkalommal - 1994-ben és 2002-ben - is látszólag nyert helyzetből elbukta a választásokat.
Vágólapra másolva!

Orbán Viktor gyakorlatilag a párt megalakulása óta a Fidesz első embere. Eddig minden választáson ő vezette az országos listát. A párt elnöke 1993-tól (ekkor vezették be a Fidesznél a pártelnöki tisztséget) 2000-ig, amikor lemondott a tisztségről, mert javaslatára kettéválasztották a miniszterelnöki és pártelnöki posztot. 2003-tól ismét lett a Fidesz első embere - hivatalosan is.

Orbán Viktor 1963-ban született Székesfehérváron, gyerekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. Gimnáziumba Székesfehérvárra járt, majd a sorkatonai szolgálat után Budapestre került, ahol az ELTE jogi karának hallgatója lett. 1983-ban alapítója volt a Bibó István Szakkollégiumnak, amelynek tagjaként részt vett 1988-ban a Fidesz megalapításában.

Rövid ideig Szolnokon lakott, és néhány hónapig a Mezőgazdasági Minisztériumban, majd a Soros Alapítvány egy kutatócsoportjánál dolgozott. 1989-ben Soros-támogatással Oxfordba kapott ösztöndíjat, de tanulmányait megszakította, mert hazajött a választásokra. 1990 óta képviselő, 1998-2002 között miniszterelnök. 1993-tól 2000-ig, majd 2003 óta ismét a Fidesz elnöke.

Országosan ismertté 1989 júniusában, Nagy Imre és társai újratemetésén vált, ahol a magyar ifjúság nevében mondhatott beszédet. Az ő beszéde volt a legradikálisabb: a szovjet csapatok kivonását követelte, és arról beszélt, nem tartozik senki köszönettel a hatalomnak azért, mert engedélyezte a mártírok méltó temetését.

A Fideszt és így Orbánt is liberális politika és radikális antikommunista hangvétel jellemezte. 1994-től konzervatív fordulatot vett ő és pártja is, 1995-ben a Fidesz ezt hivatalossá is tette, és nevet változtatott, Fidesz - Magyar Polgári Pártként működött ezután. Később aztán ezt Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre módosították.

Miniszterelnöksége alatt több olyan intézményi reformot hajtott végre, amelynek kapcsán politikai ellenfelei azzal vádolták, hogy hatalmát akarja növelni. 1999-ben bevezették a háromhetes parlamenti ülésezési rendet, 2000-ben pedig a kétéves költségvetést. Az 1998-1999-es intézményi reformok a kormányon belüli erőviszonyokat is érintették, többségükben kifejezetten a miniszterelnök hatalmát erősítve a koalíciós partnerek rovására. Ezek közül a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) megerősítése emelkedik ki.

A Fidesz 2002-es választási veresége ellenére is megkerülhetetlen vezető maradt pártjában. Vezető szerepét az is jelzi, hogy ő nevezte ki a választókerületi elnököket a mostani választások előtt. Így lényegében meghatározhatta, hogy kik legyenek a Fidesz egyéni képviselőjelöltjei 2006-ban.

Orbán tavaly év végéig nem vett részt a napi politikai vitákban, és a parlamentben sem szólalt fel. Tavaly ősz óta azonban rendszeresen szerepel, a visszatérést a napi politikába tavaly novemberi parlamenti felszólalása jelentette, amikor három év után szólalt fel újra. Ezt követően is szerepelt a parlamentben, és rendszeresen állt elő újabb ötletekkel.

Néha úgy tűnik, mintha javaslataival balról próbálná megelőzni a kormányoldalt. Bejelentései elsősorban a szegényebb rétegeknek szóló szociális intézkedések, amelyek az "elesett kisembereken", nyugdíjasokon, a nagycsaládosokon segítenének leginkább. Többször is javasolta, hogy az áram-, illetve a gázár képzésébe szóljon bele a kormány, és maximálja a lakossági árat.

Több nyilatkozatában is bírálta a nagy cégeket. Szerinte az energiavállalatok luxusprofitot zsebelnek be, ezért azt javasolta, hogy az óriáscégek mondjanak le profitjuk egy részéről. Emellett felvetette azt is, hogy a privatizációt állítsák le, az előnytelenül eladott állami vagyont pedig vegyék vissza. Amellett, hogy támadta a multikat, tárgyalóasztalhoz is ült velük, és azt is mondta, a Fidesz programjának elkészítésekor figyelembe veszik a gazdasági szereplők ötleteit is.