Árgus szemekkel figyelik a petárdagyárakat

A törökbálinti petárdagyár felrobbanásához hasonló katasztrófák elkerülése érdekében a kormány szigorította a veszélyes üzemekre vonatkozó előírásokat.  A gyáraknak olyan tervet kell készíteni, amelyben többek között azt is közölniük kell, hogy egy esetleges baleset hány embert veszélyeztet. Az érintett gyárak körét kiterjesztették a pirotechnikai üzemekre és a hulladékégetőkre, vagyis azokra, amelyek az elmúlt évek legnagyobb környezeti katasztrófáit okozták.

A kormány által elfogadott szigorítások célja, hogy megelőzzék az olyan környezeti katasztrófákat, mint amikor 2004 júliusában a dorogi veszélyeshulladék-égetőből több mint 100 köbméter szennyező anyag ömlött a Dunába. A törökbálinti petárdagyár felrobbanása 2004 augusztusában pedig három halálos áldozatot követelt.

Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az [origo]-nak elmondta: az év elején elfogadott módosítások értelmében, az 1999-ben elfogadott katasztrófatörvény hatályát kiterjesztették, többek között a hulladékégetőkre, a szemétlerakókra, a pirotechnikai eszközökkel foglalkozó üzemekre, valamint a bányászattal foglalkozó cégekre is. Így a jelenlegi 107-ről 160-ra nőtt azoknak a magyarországi veszélyes üzemeknek a száma, amelyekre kierjed a jogszabály.

Ezek az üzemek a jövőben kötelesek tájékoztatni a hatóságokat arról, hogy milyen veszélyes anyagokat használnak, illetve, hogy milyen mennyiségben. Azt is meg kell jelölniük, hogy egy esetleges baleset, mely települések lakóit érintheti. Az eddigi 107 üzem egyébként, összesen 35 település lakóinak életét befolyásolja.

A szigorítással Magyarország eleget tesz az uniós előírásoknak is, az Európai Parlament 2003-ben fogadta el azt az irányelvet, amely az ipari üzemekre vonatkozó előírásokat tartalmazta.

Az uniós előterjesztésben szerepelt a 2000-es tiszai katasztrófa, amelyet az okozott, hogy átszakadt az aranybányászattal foglalkozó Aurul ciános elegyet tartalmazó tározója. A ciános vegyületet előbb a Szamosba, majd pedig a Tiszába ömlött. Az ökológiai katasztrófa során több ezer tonna hal pusztult el. A ciánszennyezés hatására szigorodtak többek között a bányászatra vonatkozó előírások is.

Az EU példaként hozta fel azt a hollandiai Enschede petárdagyárban, 2000 májusában történt robbanást, amelyben 22-en meghaltak és közel ezren sérültek meg. Valamint azt a 2001 szeptemberében történt katasztrófát, amikor a franciaországi Toulouse-ban felrobbant egy műtrágyagyár. A balesetben 29-en meghaltak és 700-an megsérültek.

Szabó András