Románia is megelőzte a magyarokat az EU kultúrpályázatán

Lengyelország, Csehország és az EU-tagságra egyelőre csak várakozó Románia is megelőzte Magyarországot az Európai Unió Kultúra 2000 programjában abból a szempontból, hogy hány pályázatnyertes projektben vállaltak főszervezői szerepet. Míg az előző évben három, több ország együttműködését követelő terv irányítását kapták meg a magyarok, idén egy ilyen program sem lesz.

A zene, a tánc és a média segítségével kiharcolható a társadalmi integráció - erre próbálja felhívni a fiatalok figyelmét a Gyökerek és útirányok elnevezésű, Hollandia által szervezett projekt, amely 216 másik tervvel együtt támogatást nyert az Európai Unió Kultúra 2000 programjának 2006-ra szóló pályázatán. A program öt főbb területen segíti az európai kultúrával kapcsolatos ötletek megvalósítását: a kulturális örökség, az előadó- és vizuális művészetek, a műfordítás, valamint az irodalom, könyvek és olvasáskultúra népszerűsítése terén.

A Kultúra 2000 program lényeges eleme, hogy az országok közötti együttműködést próbálja ösztönözni. Az egyéves projektekhez legalább három, a többévesekhez minimum öt országnak kell összefognia. "A Kultúra 2000 program keretében kiválasztott tervek az európai kultúra sokszínűségét illusztrálják" - mondta Ján Figel, az oktatásért, kultúráért, ifjúságért, sportért és többnyelvűségért felelős biztos.

A programban pályázóként vagy társszervezőként lehet részt venni. A pályázó ország felelős a megvalósítandó projektért, ellátja a koordinációs feladatokat, benyújtja a pályázatot, míg a társszervezők csatlakoznak a pályázó projektjéhez. Ez alól csak a műfordítási munkák kivételek, mögöttük csak egy-egy ország áll, nem szükséges az összefogás.

A lengyelek lekörözték a magyarokat

Az [origo] összesítette a pályázati eredményeket: a műfordítási terveket nem számítva 26 magyar vonatkozású terv kap 2006-ra pénzt az EU-tól, és nincs olyan projekt, amelyben főszervezők lennénk. Ez jelentős visszaesés az előző évhez képest, amikor 3 olyan nyertes pályázat is volt, amelynek Magyarország volt a főszervezője. A hazánkkal egy időben csatlakozott Lengyelországnak 37 projekthez van köze, 4-et pedig maga irányít. A csehek 7 tervnél főszervezők, és még a keveset pályázó, egyelőre nem EU-tag Románia is fel tud mutatni egy maga szervezte projektet. A kulturális pályázatokban hagyományosan élen járó Olaszország 70 projektben vesz részt, 23-ban pedig főszervező.

"Nem szabad elfelejteni, hogy Lengyelország négyszer akkora, mint Magyarország" - figyelmeztetett Zongor Attila, a Kultúra 2000 hazai koordinációjáért felelős Kultúrpont Iroda vezetője. Érvelését gyengítheti viszont, hogy Csehország kisebb Magyarországnál, emellett a korábbi években a magyarok és a lengyelek fej fej mellett álltak az élen az újonnan csatlakozott országok közül.

A Kultúrpont Iroda számításai szerint egyébként hét magyar főszervezésű projekt is nyert uniós támogatást, ugyanis ők ilyennek számítják a műfordítási pályázatokat is, melyeket minden ország egyedül szervez.

Az olasz sikert Zongor szerint azzal lehet magyarázni, hogy messze ők adják be a legtöbb pályázatot, és az "aki sokat markol, sokat is fog" elve alapján sokat meg is nyernek. Ennek ellenére Zongor úgy véli: ez a módszer nem tökéletes. "Ha arra ösztönöznénk az embereket, hogy mindenki adjon be pályázatot, nagyon sok csalódott ember lenne Európában. Akinek viszont van egy jó ötlete, annak mindenképpen érdemes pályáznia" - fogalmazott.

Az irodavezető elmondta: "borzalmasan nehéz" kitölteni a pályázati űrlapot, mert hosszú, és bonyolult a nyelvezete, emiatt sokan kérik a Kultúrpont Iroda segítségét.

A Trafó és a Sziget is pályázott

A magyarok részt vesznek például a már említett Gyökerek és útirányok nevű projektben, és bekapcsolódnak a szintén holland tervezésű, mobilitás témája köré szerveződő utazó kiállítás kivitelezésébe. Sikeresen pályázott többek között a Trafó Kortárs Művészetek Háza, a Sziget Menedzsment, az Országos Széchényi Könyvtár és az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Magyarországot érinti az is, hogy a program keretében lefordítják majd dán nyelvre Esterházy Péter Javított kiadás című regényét, Szabó Magdától Az ajtó pedig hamarosan norvégul is olvasható lesz.

Nem tudni, hány magyar pályázat "vérzett el"

A Kultúrpont Iroda minden évben lefordítja a részletes pályázati kiírást, mivel az EU annak csak rövidített változatát adja ki magyarul. Levélben megkeresik az összes náluk regisztrált - köülbelül 6500 - intézményt, és az érdeklődésüket jelzőknek eljuttatják a kiírást, amely egyébként az internetről is letölthető. Kéthetente 5500-6000 e-mail címre érkezik meg a Kultúrpont elektronikus hírlevele, innen lehet értesülni a nemzetközi partnerkeresésekről is.

A pályázati kiírás júliusban jelent meg, a benyújtási határidő pedig októberben volt, e két időpont között napi 5-15 megkeresést kaptak - tájékoztatta az [origo]-t az irodavezető. A Kultúrpontnak nincs információja arról, hogy a náluk járók végül tényleg benyújtottak-e pályázatot. A támogatást nem nyert projektek listáját az Európai Unió sem teszi közzé, így nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi magyarok által benyújtott pályázat bukott el.

"Sok ötlet vérzik el azon, hogy a magyar a magyar, a lengyel a lengyel, a francia a francia kultúra támogatására szeretne pénzt kapni. Fontos elvárás, hogy legyen a pályázatban európai vonatkozású ötlet is" - mondta a nemzetközi zsűri értékelési szempontjairól Zongor.

Újszerű és hagyományos ötlettel is lehetett nyerni

A támogatást nyert pályázatok között van, amely teljesen újszerű ötletet vet fel: az egyik projekt például azt szeretné felfedeztetni a tinédzserekkel, hogyan használhatják a számítógépes játékok technológiáját elektronikus könyvek írására, élénkítve az olvasás iránti érdeklődést.

Az újszerűség azonban nem volt követelmény, a hagyományosan fontosnak tekintett témákkal is jó eséllyel lehetett pályázni: a nyertesek között van például egy utazó kiállítás, amely az európai fasizmus megnyilvánulási formáit mutatja be.

33,5 millió eurót oszt ki az EU

A 217 nyertes pályázat benyújtói között összesen 33,5 millió eurót oszt szét az EU, ebből 18 milliót az egyéves projektek kapnak, 15,5 milliót pedig a több évre szólók. A tervek nem tisztán az EU pénzéből valósulnak meg, a pályázáshoz 40% önrész is szükséges. Nem csak a 25 tagállam pályázhatott, hanem az Európai Gazdasági Tér országai, Izland, Liechtenstein és Norvégia, valamint két csatlakozásra váró ország, Románia és Bulgária is.

Janecskó Kata