Sűrű a homály Gergényi nyugdíj-ügye körül

Mással magyarázza a rendőrség, az igazságügyi tárca, a jogászok és maga Gergényi Péter is meghiúsult nyugdíjazásának körülményeit. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium illetékesei napok óta nem hajlandók megmondani kérésünk ellenére sem, hogy pontosan milyen jogszabály alapján jártak el. Az [origo] által megkérdezett jogászok szerint még az is elképzelhető, hogy valójában Sólyom Lászlónak kellett volna határoznia az ügyben.

Gergényi Péter nyugdíjba vonulása körül egyre kuszább értelmezések merültek fel. A budapesti rendőrfőkapitány távozására vagy maradására vonatkozó jogi szabályozás nagyon bonyolult, ráadásul ahány politikus, rendőri vezető és szakértő nyilatkozott az ügyben, annyiféle verziót lehetett hallani. Maga Gergényi végig nem volt hajlandó kommentálni a történteket. Azt a feltevést viszont visszautasította, hogy lépése összefüggésben lenne azokkal a támadásokkal, amelyek a rendőrök tüntetők elleni erőszakos fellépése miatt az utóbbi időben érték.

A rendőrség hivatalosan azt közölte: a budapesti rendőrfőkapitány nyugdíjazási kérelmét Bene László országos rendőrfőkapitánynak nyújtotta be, amit Petrétei József végül nem írt alá, így maradásra bírta Gergényit. Ha az igazságügyi és rendészeti miniszter aláírja, akkor azt még ellen kellett volna jegyeznie Gyurcsány Ferencnek is, mivel Gergényi "kormányzati főtisztviselőként" teljesített szolgálatot - írta akkor az MTI. A miniszterelnök egyébként még Petrétei döntése előtt maga kérte a rendőrvezetőt, hogy gondolja meg magát. Gergényi végül "tudomásul vette" a döntést, és maradt.

Már ekkor több jogi kérdés felmerült Gergényi nyugdíjazásával kapcsoltban. A Magyar Helsinki Bizottság azt állította, hogy a rendőrségre vonatkozó törvények szerint Gergényi kéréséről a munkáltatói jogkör gyakorlójának, vagyis Bene László országos rendőrfőkapitánynak kellett volna határoznia. Ráadásul a hivatalosan hangoztatott "nyugdíjazási kérelem" a magyar jogrendszerben nem létező fogalom. Az [origo] már ekkor, napokkal ezelőtt megkereste a kérdésben illetékes Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, amely többszöri ígérete ellenére a mai napig nem válaszolt.

Gergényi Péter teljesen más magyarázattal szolgált abban az interjúban, amelyet kedden adott az [origo]-nak. Ebben kijelentette: ő "hoszabbításban" van, ami egy "kétoldalú szerződés", ezért a polgári jogi szabályok, a polgári törvénykönyv szerint lehet felbontani. Az [origo] által megkérdezett jogász, Tóth Balázs szerint erről nem lehet szó, mert a rendőri szolgálati jogviszony meghosszabbítását a rendőrségre vonatkozó törvények szabályozzák, ehhez semmi köze a polgári jogi szerződéseknek.

Sólyom is dönthetett volna

Tóth Balázs szerint teljesen érthetetlen, miért Petrétei döntött Gergényi nyugdíjazásáról, mert a rendőrségi törvény szerint erre az országos rendőr-főkapitány illetékes mint a munkáltatói jogok gyakorlója. Elmondása alapján azért alakult ki alkotmányellenes helyzet, mert ennek a törvénynek ellentmond az a belügyminiszteri rendelet, amire Gergényi maradásával kapcsolatban a Népszabadság szerint az igazságügyi tárca és a rendőrség jogászai hivatkoztak.

A jogász szakértő véleményét Szilvásy György Péter, a Rendőrtiszti Főiskola Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszékének munkatársa is megerősítette. Mint elmondta, a rendelet szerint a rendőr tábornokok esetében - mint amilyen Gergényi Péter is -, az igazságügyi és rendészeti miniszternek csupán az a feladata, hogy a "a nyugállományba helyezésére" javaslatot terjesszen elő a köztársasági elnökhöz. Így tehát Gergényi nyugdíjazásáról Bene László vagy pedig a köztársasági elnök, Sólyom László dönthetett volna, de semmiképpen sem Petrétei József.

A már említett interjúban az is elhangzott érvként Gergényi részéről, hogy azért az igazságügyi miniszter, illetve a kormányfő kezében volt a döntés, mert ő úgynevezett központi tiszt. Tóth Balázs viszont azt mondta, ez csak egy címet jelent, de semmi köze a szolgálati viszonyához. Ráadásul erről indoklás nélkül bármikor lemondhat - tette hozzá.

Már most is kvázi nyugdíjas

Gergényi Péter ennél sokkal egyszerűbben, többféle módon is távozhatott volna posztjáról, már ha akart volna. Mint arról az [origo] korábban már beszámolt, a lemondás lett volna számára az egyik és legegyszerűbb megoldás - ahelyett, hogy a nyugdíjazását kéri -, mert ebben az esetben senkitől sem függ a szolgálati jogviszonyának megszüntetése. Az [origo]-nak egy rendőrségi forrás hívta fel a figyelmét arra, hogy az állítólag nyugdíjas életre vágyó budapesti rendőr-főkapitányt azért sem tarthatta volna vissza Petrétei, mert Gergényi Péter már kvázi nyugdíjas.

A rendőrök esetében ugyanis a kötelező nyugdíjkorhatár 57 év, a vasprefektusnak is nevezett budapesti rendőrfőkapitány pedig november 20-án tölti be 60. életévét, ráadásul a szükséges szolgálati idővel is rendelkezik, hiszen 1974 óta hivatásos rendőr. Ezt azonban egy alkalommal - ha az 57. életévét betöltött rendőr ezt kifejezetten kéri - a miniszter meghosszabbíthatja legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatárig, vagyis 62 éves koráig.

Gergényi esetében is ez történt, a rendőrséget felügyelő akkori belügyminiszter, Lamperth Mónika egyezett bele a főkapitány maradásába. A Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője kérdésünkre válaszolva elmondta: Gergényi Péter szolgálati jogviszonyát 2008. november 20-ig hosszabbította meg a miniszter. Rövid számolással így kiderül, hogy Gergényi a lehető leghosszabb időre kérte nyugdíjazásának elhalasztását.

Gergely Zsófia