"Az, hogy az országban lehetnek demonstrációk, lehet tüntetni a hatalom ellen, a demokrácia jele, és ez jó" - mondta kollégái nevében is Villő Huszai, a Neue Zürcher Zeitung újságírója az [origo] azon kérdésére, hogy miként értékelik az elmúlt hónap fővárosi eseményeit. Vele együtt 10 német anyanyelvű újságíró (Svájcból, Németországból és Ausztriából) töltött egy hónapot Magyarországon, sokan közülük a budapesti zavargások idején testközelből követték az eseményeket.
Menekülő rendőröket is láttak
A tapasztalataikról beszámoló beszélgetésen leginkább azt emelték ki, hogy mindenkinek demokratikus joga van a véleménye - akár utcára vonulással való - kifejtésére, ugyanakkor szerintük a zavargásoknak sokkal inkább jogi kérdéssé kellene válnia, nem pedig politikaivá. Markus Müller, a bécsi ORF munkatársa azt tette ehhez hozzá, hogy pár hét után is tisztán látszik: túl sok az érzelem a magyar közéletben.
Többen megfogalmazták azt a véleményt, hogy Gyurcsány Ferenc még májusban elhangzott beszédének szeptemberi kiszivárogtatására, majd az azt követő zavargásokra valakik tudatosan készültek, valakik szándékosan élezni akarták a magyar belpolitikai helyzetet. Christof Rasch, a berlini RBB munkatársa - aki maga is kinn volt a budapesti utcákon a zavargások idején - azt mondta, egyszerűen nem hiszi, hogy mindaz, amit látott, spontán elégedetlenség lett volna.
Szerinte a könnygáz és a gumilövedék a rendőrség tömegoszlató eszközei között a leghatározottabbak közé tartoznak, de mint elmondta, maga is látott menekülő rendőröket. "Kemény támadásra kemény fellépéssel válaszoltak a rendőrök" - mondta Rasch. Vele együtt mások is "helyénvalónak", "rendben lévőnek" minősítették kérdésünkre a zavargókkal szembeni rendőrségi fellépést.
Ugyanakkor Thorsten Herdickerhoff (Landeszeitung) elmondta, hogy látszott: a magyar rendőrségnek még semmilyen ez irányú tapasztalata nem volt, nem úgy, mint németországi kollégáiknak. Herdickerhoff szerint az még nem elégséges a felkészülés szempontjából, hogy néha részt vesznek egy-egy futballmeccs huligánjainak lekapcsolásában. Volt, aki megjegyezte az újságírók közül, hogy képezni kellene a rendőröket az ilyen helyzetek minél korrektebb kezelése érdekében, de túlkapásnak egyikük sem nevezett egyetlen rendőri megmozdulást sem.
Nem várnák Gyurcsány lemondását
A zavargások felelősét firtató kérdésünkre egyik német anyanyelvű újságíró sem kívánt megnevezni senkit, bár arról pontosan tudnak, hogy míg az egyik oldal az őszödi beszédet, addig a másik Orbán Viktor politizálását okolja a kialakult helyzetért. A svájci Nicole Jegerlehner (Der Bund) azonban kiemelte: bár mindannyian tudtak korábban a két rivális politikai erő, az MSZP és a Fidesz közötti ellentétekről, azt nem gondolták volna, hogy a társadalom is ilyen mértékig megosztott. "Akárkivel beszéltünk, kapásból kiderült, hogy melyik oldal mellett áll" - fogalmazott Jegerlehner.
A kormányfő balatonőszödi beszédének szeptember 18-i kiszivárogtatásakor még nem voltak Magyarországon az újságírók, de van véleményük az azzal kapcsolatos reakciókról is. "Teljes hülyeség" - reagált Herdickerhoff arra a követelésre, hogy a beszéd miatt Gyurcsány Ferencnek le kellene mondania. Az osztrák Markus Müller ugyanerre azt mondta, "képtelenség".
A tíz újságíró október 1-jén érkezett Magyarországra, hogy részt vegyen egy négyhetes országismereti médiaprojekten, mindannyian munkahelyükön magyar vagy kelet-európai belpolitikára specializálódtak. A projekt során a szervezők, a Robert Bosch Alapítvány és a Bálint György Újságíró Akadémia riportkészítésre alkalmas helyszínekre vitte az újságírókat a diósgyőri vasgyártól a legfejlettebb géntechnológiával dolgozó debreceni vállalkozáson át a budapesti VIII. kerületben élő romákig. Beszélgethettek többek között Bajnai Gordonnal (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség), Schmidt Máriával (Terror Háza Múzeum) és Konrád György íróval is.
Lencsés Csaba