Gyűlölködő magyarokról is írnak külföldön

A miniszterelnök túlélni látszik a politikai vihart, megerősítette pozícióját, miközben az ellenzéknek nem sok esélye van leváltására - többnyire ezt írják a külföldi lapok. Az elemzések a két oldal közötti puszta gyűlölködésről, a gulyáskommunizmus továbbéléséről is szólnak. A pénteki magyarországi eseményekről szerte a világban jelentek meg hírek, legtöbbjük hírügynökségi jelentésekre alapozva.

A legtöbb külföldön megjelent hír már a címében is azt emeli ki, hogy Gyurcsány Ferenc pénteken "túlélte" a bizalmi szavazást, ezzel "győzött", de legalábbi megerősítette pozícióját. Csak ezt követően számolnak be a Fidesz kossuth téri tüntetéséről, amelyen több lap szerint a vártnál kevesebben jelentek meg. A legtöbb újság nem kezelte kiemelten a magyarországi eseményeket, és hírügynökségi jelentések alapján számolt be róluk. Ugyanakkor minden jelentősebb lap közölt kisebb-nagyobb cikkeket. A bizalmi szavazás hírét még Indiában, az Egyesült Arab Emirátusokban, Kínában, Taiwanon is fontosnak tartották. Írnak Magyarországról amerikai, kanadai, svéd, török, macedón lapok is.

A bizalmi szavazásról és Gyurcsány "túléléséről" szóló hírekben hosszan idéznek a miniszterelnök pénteki beszédéből is. A dpa német hírügynökség jelentése szerint Gyurcsány átvészelni látszik a hetek óta tartó politikai vihart, másutt azt írják: a kormányfő megerősítette megingott pozícióját. Erről ír a brit The Times online változata is.

A La Libre Belgique című belga újság azonban azt írja: a koalíciós többségnek köszönhetően megszavazott bizalom nem oldotta meg a Magyarországot átható "mély erkölcsi válságot". A lap közép-európai tudósítója szerint három hét alatt a Gyurcsány cinizmusa miatt spontán tüntetésekkel is kimutatott felháborodás helyét az attól érzett csömör váltotta fel, hogy Orbán Viktor ellenzéki vezető és szélsőjobboldali szövetségesei saját céljaikra próbálták kihasználni a mozgalmat.

Az International Herald Tribune Gyurcsányról azt írja: az elmúlt három hétben a miniszterelnök mindvégig magabiztosságot sugárzott, volt ideje naponta sajtónyilatkozatokat adni és blogot írni, miközben gondosan elkerülte, hogy megjelenjen az utcán. Ezután életrajzot közölnek a kormányfőről.

Nem valószínű a kormánybuktatás

A Fidesz-tüntetésről szólva a Reuters hírügynökség azt írja: nyolcvanezren jelentek meg a Kossuth téren, az AFP ugyanakkor ötvenezer tüntetőről ír. Kiemelik a tüntetés békés, fesztiválszerű hangulatát és azt, hogy sok család gyerekeivel jelent meg a téren. A Reuters elemzőkre hivatkozva azt írja: bár az október 23-áig tervezik fenntartani a tüntetéseket, nem valószínű, hogy sikerülne elűzni a kormányt. A hírügynökség idézi Lakner Zoltán politológust, a Vision Consulting elemzőjét, aki szerint Gyurcsány pozíciója megerősödni látszik, míg Orbán az alkotmányosság határáig ment el, így legközelebb a 2010-es választásokon lehet majd ítéletet mondani a kormány felett.

Az ABC News úgy fogalmaz, hogy először fordult elő, hogy az ellenzék vezére "csatlakozott" egy, a miniszterelnök lemondását követelő tömegdemonstrációhoz. A dpa azt írja: bár Orbán Viktor több százezer tüntetőre számított, és állítása szerint el is mentek ennyien pénteken, valójában kevesebb mint százezren demonstráltak. A hírügynökség által megszólaltatott Fidesz-aktivista szerint rövidtávon kicsi az esély Gyurcsány eltávolítására, az egyetlen remény a hosszantartó elégedetlenségben van, amit az egyszerű emberek kifizethetetlen téli számlái szíthatnak tovább..

A brüsszeli Le Soir cmű lap kommentátora szerint "a múlt vasárnapi önkormányzati választásokon elszenvedett vereség persze meggyengítette a szocialista pártot, de ez nem jelent népszavazást a kormány ellen, mint ahogy azt Orbán Viktor kívánta. Rengeteg az olyan kommentátor, aki szerint Orbán - még ha megkapná is ezt a lehetőséget - nincsa készen arra, hogy hiteles alternatívát képviseljen a hatalommal szemben" - írja a lap elemzője.

Puszta gyűlölet uralkodik Magyarországon

Magyarországon már nem konkurenciáról vagy ellenségeskedésről van szó a politikai összecsapásokban, hanem a bal- és a jobboldal közötti "meztelen és puszta gyűlöletről" - olvasható a Die Presse című osztrák napilap elemzésében.

A konzervatív újság szombati számában "Új instabilitás Európa közepén" című cikkében azt is írja: Orbán viselkedése arra enged következtetni, hogy a baloldali-liberális kormány elleni harc személyes bosszúhadjárat a számára a 2002-ben és 2006-ban elveszített választásokért - az ország javára való tekintet nélkül. Orbán csökönyösségének azonban az a következménye, hogy a baloldali-liberális tábor még jobban összezárja sorait az erőteljes támadás alatt álló miniszterelnök mögött, és az új választások sem jelentenének kiutat - olvasható.

A Der Standard című liberális napilap főszerkesztője "Magyarország 50 évvel azután" című kommentárjában az áll: a pénteki bizalmi szavazással a dolgok lezárultak a képviseleti demokrácia játékszabályai szerint. Emellett a szerző megállapítotja, hogy a miniszterelnök lemondásának ellenzéki követelése legitim, mert Gyurcsány Ferenc - enyhén szólva is - füllentésekkel nyerte meg a választásokat. A felháborodásban azonban jó adag alakoskodás is van: alighanem Orbán Viktor ellenzéki vezetőnek is tudott a valós költségvetési helyzetről, és tiszta vizet önthetett volna a pohárba. Ehelyett azonban még többet ígért, mint a kormány - teszi hozzá a főszerkesztő.

A kommentátor Gyurcsány javára írja, hogy ő az első vezető politikus, aki leszámolt a magyar demokrácia "élethazugságával", miszerint az ember büntetlenül tovább nyújtózkodhat, mint ameddig a takarója ér. Az osztrák újságíró szerint ez tulajdonképpen a gulyáskommunizmus folytatódását jelentette - demokratikus viszonyok között. A magyarok számára ugyanis a gulyáskommunizmus anyagi jótéteményeinek kellett elviselhetővé tenniük a diktatúrát az 1956-os forradalom leverését követően.

"Sok magyar számára bizonyára különösen keserű, és a tüntetők lázadását magyarázhatja, hogy éppen most, a forradalom 50. évfordulóján emlékeztetik őket erre" - írja a főszerkesztő. "Ám éppen az emlékezés lenne hivatott a működő demokrácia értékének a kidomborítására is. A demokráciában ugyanis a döntések szabad választásokon és a parlamentben születnek. Aki pedig ezt a demokratikus rendszert utcai politizálással akarja aláásni, az valójában elárulja az 1956-os szabadságharcosok örökségét" - mutat rá a Der Standard főszerkesztője.

Wirth Zsuzsanna