Vitatja az MNB őrzőinek szerződését az ÁSZ

Az Állami Számvevőszék szerint szabálytalanul, a közbeszerzést mellőzve kötött szerződést a Magyar Nemzeti Bank a főépületének fegyveres őrzésére. A jegybank szerint viszont jogszerűen jártak el, mivel egy érvényes szerződés alapján bíztak meg egy céget a védelmi feladatokkal. Saját igaza alátámasztására mindkét fél ugyanarra az állásfoglalásra hivatkozik.

Vitatja az Állami Számvevőszék (ÁSZ), hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem közbeszerzési eljárás keretében választotta ki a központi épületét őrző biztonsági céget - derült ki az ÁSZ most nyilvánosságra hozott jelentéséből.

Mivel a bank Szabadság téri székháza az egyik legszigorúbban őrzött épülete - itt található az ország aranykészlete és valutatartalékának nagy része is -, az MNB vezetése korábban úgy döntött, hogy a jogszabályokban előírt minimális létszámú őrség mellett külön megbízást is köt az épület fegyveres őrzésére.

A bankbiztonsági főosztály - a belső szabályoknak megfelelően - jelezte erre vonatkozó igényét a közbeszerzési osztálynak, majd meg is hirdették a közbeszerzési pályázatot. Négy ajánlat érkezett, de a birálóbizottság mindegyiket érvénytelennek nyilvánította, és új pályázat kiírására tett javaslatot. Az MNB ennek ellenére nem ismételte meg a pályázatot, hanem az egyik pályázót bízta meg a központi épület őrzésével. A megbízott cég ugyanis az MNB egyik vidéki épületében már korábban is ellátott őrző-védő feladatot. Így nem is kötöttek új szerződést, hanem az érvényes megállapodás alapján bízták meg a vállalkozást 2005. május 1-jétől a jegybank Szabadság téri épületének védelmével.

A számvevők szerint azonban nem szabályosan járt el a jegybank, mert ki kellett volna írnia egy új közbeszerzési eljárást. Az eredeti szerződésben ugyanis az szerepel, hogy a megfogalmazott feladatokon túl a vállalkozó az MNB "igénye és külön megrendelése alapján további őrző-védő tevékenységet biztosít". Ez a kitétel az ÁSZ szerint nem egy teljesen új, a szerződésben nem szereplő helyszínen végzendő feladat megrendelésére ad felhatalmazást, hanem az általános szolgálati rendtől való eltérés lehetőségét biztosítja.

Az MNB álláspontja szerint viszont a szerződésben megfogalmazottak azt jelentik, hogy lehetőség nyílik arra is, hogy egy másik épület őrzésével is kiegészítsék a szerződést, ezért nem volt szükség a megbízás módosítására és új pályázat kiírására sem.

Érdekesség, hogy mind az ÁSZ, mind az MNB hivatkozik a Közbeszerzések Tanácsának ajánlására, mindkét fél úgy véli, neki ad igazat a testület. A jegybank szerint értelmezésük összhangban van a Közbeszerzések Tanácsa ajánlásával, a tanács ugyanis nem tartotta szükségesnek a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A számvevők is arra hivatkoznak, hogy az ő megállapításaikat támasztja alá a Közbeszerzések Tanácsa. Az ajánlás egyébként tényleg nem túl megfoghatóan fogalmaz: abban az esetben nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, "ha a szerződésnek volt olyan előre pontosan definiált kikötése, (...) amely bizonyos szerződéses feltételek előre meghatározott változását eredményezi a szerződés módosítása nélkül".

A jelentés megjegyzi azt is, hogy a jegybank - hiába nem írt ki külön pályázatot - spórolni tudott az épület védelmén: 2004-ben az MNB központi épületeinek fegyveres őrzés-védelmére 294 millió, a későbbiekben évi 255 millió forintot költött.

Az [origo] megkereste az MNB-t az ügy miatt, de egyelőre nem kaptunk választ kérdésünkre. Azt szerettük volna megtudni, hogy tervezik-e, hogy a jövőben közbeszerzési pályázatot írnak ki a központi épület védelmére.