A marketingesek hadához később nyúl Hiller

Vágólapra másolva!
Hiller István oktatási és kulturális miniszter tervei szerint a tandíjrendszert már idén őszre kidolgozzák, a különböző képzésekre felvehető hallgatók számát azonban csak jövőre kezdik a munkaerőpiaci igényekhez hangolni. Várhatóan a műszaki diplomások számát próbálják növelni, mert ahogy az [origo] által megkérdezett szakértő fogalmazott: "ennyi marketingesre nincs szükség".
Vágólapra másolva!

A felsőoktatási képzésért fizetendő tandíjak és a hallgatóknak adható támogatások egységes rendszerét legkésőbb szeptember 30-áig kidolgozza az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a hallgatói létszámkeretek átalakítása viszont csak 2007 őszén kezdődne - áll abban a levélben, amelyben Hiller István a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját tájékoztatta a felsőoktatási reform várható lépéseiről. A két időpont közötti különbség azért szembeötlő, mert szakértők korábban a felsőoktatás rendbetételének kulcsaként jelölték meg a hallgatói létszámok racionálisabb elosztását, a hallgatói térítések és juttatások átalakítása a reformmenetrend szerint mégis egy évvel megelőzi ezt.

Lugosi Gábor, a Felsőoktatási Gazdasági Szakemberek Egyesületének elnöke ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, a létszámok racionalizálásának távoli határideje nem meglepő, hiszen a különböző képzések létszámkeretének meghatározása borzasztó nehéz. Lugosi szerint a magyar diplomások felvevőpiaca ma már nem csak Magyarország, hanem Európa, ezért nemzetközi tendenciákat és a gazdaság hosszú távú alakulását is figyelembe kell venni ahhoz, hogy tudjuk, milyen szakemberből, mennyit kell képezni. "Ennek a felméréséhez minimum ennyi idő kell, és bár már régen meg kellett volna csinálni, jobb későn, mint soha" - mondta a szakértő.

A kormány az oktatási rendszer átalakítása előtt ezért különböző felmérésekkel szeretné áttekinteni a jelenlegi helyzetet és a felsőoktatással szemben támasztott igényeket. 2006 végére elkészítik az alap- és mesterképzések piacképességi elemzését, illetve összegzik a PPP (vagyis az állam és a magántőke együttműködésével megvalósuló) konstrukcióban végrehajtott fejlesztések tapasztalatait. 2007 nyarára várhatóan elkészül egy felmérés a hallgatók élet- és munkakörülményeiről, valamint befejeződik a külföldi képzési és foglalkoztatási tendenciák áttekintése és a hazai munkaerőpiac diplomások iránti igényének felmérése is. A egyetemi képzések szerkezetének felülvizsgálata és az államilag finanszírozott létszámkeretek átalakítása csak ezeknek a felméréseknek a kiértékelése után, 2007 októberében kezdődik.

"Valószínűleg több mérnököt fognak beiskolázni, mert ennyi marketingesre nincs szükség" - mondta Lugosi Gábor, és várhatóan ez lesz a fő irányvonal, miután Gyurcsány Ferenc már a kampány során is jelezte, több informatikusra, műszaki végzettségű emberre van szükség.

A létszámcsökkentés önmagában kevés

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája július első hetében még olyan javaslatot nyújtott be a minisztériumnak, amelyben az államilag támogatott hallgatói létszám 10 százalékos csökkentésével és a teljes költségvetési támogatás változatlanul hagyásával érte volna el az egy főre jutó állami normatíva növelését. A HÖOK ezzel a létszámcsökkentéssel a tandíjat kívánta helyettesíteni, ha azonban a reformmenetrendben vázolt sorrend valósul meg, a tandíjrendszer már bő egy évvel a hallgatói létszámkeretek átalakítása előtt bevezethető lesz.

Ekler Gergely, a HÖOK elnöke az [origo]-nak azt mondta, az érdekvédelmi szervezet csak a kedd délutáni választmányi ülés után, szerdán mond véleményt a tervezett reformlépésekről. Lugosi Gábor hozzátette, hogy szerinte a tandíjat nem lehet kiváltani az esetleges létszámcsökkentéssel. "A kettő között nincs korreláció" - mondta. A képzési hozzájárulás nem csak többletbevételként, hanem ösztönzésként is fontos.

A rosszul tanulók tandíj fizetése esetén ugyanis nem csak az adófizetők, de a saját pénzüket is pocsékolnák, és ez, egyes vélemények szerint jótékony hatással lenne az oktatás színvonalára. A hallgatói érdekképviselet, ennek ellenére, inkább más ösztönző erőket tart elfogadhatónak: július 4-ei ajánlásukban az ösztöndíjrendszer megreformálását és az elhagyott tanegységek után, hallgatókkal fizettetett büntetést javasolták. A minisztérium a most nyilvánosságra hozott programban egyébként a felsőoktatás színvonalának javítását új minőségirányítási rendszerrel, a Felsőoktatási Minőségirányító testület felállításával szeretné elérni.

Alkotmányos aggályai vannak a Fidesznek

A reformmenetrendben vázolt lépések ugyanakkor csak abban az esetben valósulhatnak meg, ha azt a parlament elfogadja, márpedig az oktatási reformokat tartalmazó törvénycsomag, a Fidesz szerint hét ponton is sérti az alkotmányt. A párt keddi sajtótájékoztatóján Pokorni Zoltán alelnök azt mondta, a törvényjavaslat gazdasági tanácsokkal és a fejlesztési rész-hozzájárulással (tandíjjal) kapcsolatos pontjai, valamint az új közoktatási törvény egyes részei is aggályosak.

Pokorni szerint a felsőoktatási intézményekben felállítandó gazdasági tanácsok hatásköre sértené az egyetemek autonómiáját. A politikus szerint ez ugyanúgy alkotmánysértő, mint az, ha a különböző tandíjfizetési mentességek költségeit - állami többletforrások híján - a többi hallgatóval fizettetnék meg az egyetemek. A politikus kifogásolta továbbá, hogy a nyolc évfolyammal rendelkező iskolák a jövőben tagiskolává válnak, az oktatási intézmények nem kapnak elegendő időt az új szabályokhoz való alkalmazkodáshoz, illetve hogy a pedagógusok megemelt kötelező óraszámukért nem kapnak ellenszolgáltatást.

Visnovitz Péter