Még várhatnak a meleg párok a pluszjogokra

A melegek élettársi viszonyának pontosabb szabályozása bekerül ugyan majd a törvényekbe, de ez legkorábban az új polgári törvénykönyv beiktatásakor valósulhat meg. A regisztráció lehetőségét a melegszervezetek azért sürgetik, mert nélküle nehezen igazolható az élettársi kapcsolat, és így a meleg párok eleshetnek az együttéléssel járó kedvezményektől.

Mesterházy Attila, az esélyegyenlőségi minisztérium politikai államtitkára szerdán egy homofóbia-ellenes rendezvényen még arról beszélt, hogy tárcája támogatja a homoszexuális párok regisztrált élettársi kapcsolatát lehetővé tevő, az Igazságügyi Minisztériumban készülő jogszabály-módosító javaslatot. Makai Katalin, az IM civilisztikai főosztályvezető-helyettese ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, hogy nem készítenek az azonos nemű párokra vonatkozó speciális szabályozást, a szóban forgó változtatási tervek az évek óta készülő új polgári törvénykönyvből származnak.

Az új Ptk. harmadik, családjogi könyvében várható változások az élettársi kapcsolat általános intézményét szabályozzák majd részletesebben - mondta Makai Katalin. Ráadásul a jelenlegi verziót még csak azért tették közzé az interneten, hogy véleményezni lehessen, a végleges változat legkorábban 2007-ben kerülhet a kormány elé - tette hozzá.

A főosztályvezető-helyettes ugyanakkor megerősítette, hogy az új törvénykönyvben a tervek szerint lehetőséget teremtenének az élettársi kapcsolat hivatalos regisztrálására. Erre a melegszervezetek szerint azért lenne szükség, mert bár Magyarországon 1996 óta elismerik a melegek élettársi kapcsolatát, ez a státus nagyon messze áll a házasságtól, alig fűződnek hozzá jogok, és még annak a néhánynak az érvényesítése sem működik akadálymentesen.

"Ma a melegek nem tudják érvényesíteni azokat a jogaikat, amelyeket egy heteroszexuális család, egy hivatalosan elismert hozzátartozó érvényesíteni tud" - mondta az [origo]-nak Tóth Zoltán, az esélyegyenlőségi minisztérium ifjúsági ügyekért felelős miniszteri biztosa. Ha például egy évek óta élettársi kapcsolatban élő meleg pár egyik tagja kórházba kerül, élettársa nem látogathatja meg a betegágyánál - vagy akár a halálos ágyánál sem - korlátlanul, bizonyos esetekben ugyanis csak a családtagokat engedik be a kórházak.

A Háttér Meleg Jogsegély Szolgálat vezetője éppen az ehhez hasonló példák miatt várja az esetleges új szabályozástól az élettársi kapcsolattal járó jogok kiszélesítését. Rakaczki Hajnalka azt reméli, hogy a regisztrált élettársi kapcsolattal lehetővé válhat a melegek számára például az egymástól való öröklés, a közös önkormányzatilakás-használat, illetve az örökbefogadás. Ez utóbbi főleg azért lenne fontos, hogy a meleg élettársak korábbi kapcsolataikból származó gyermeküket családban nevelhessék, illetve hogy mesterséges megtermékenyítéssel vállalhassanak gyereket. Rakaczki szerint ugyanis egy regisztrált kapcsolat már jogi garanciát jelentene az összetartozásra, és általa már a jog is családként kezelné a meleg párokat.

Sándor Bea, az Amnesty International melegjogi szakértője ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogilag 1996 óta létező nem regisztrált élettársi viszonyban élő pároknak gyakran igazolniuk kell az együttélést, ha az ehhez kapcsolódó jogokkal, kedvezményekkel élni kívánnak. Mint mondta, egyes esetekben az önkormányzatok elvben környezettanulmányt is készíthetnek a meleg párokról, vagy akár szomszédaiktól tudakozódhatnak, hogy a pár valóban együtt él-e, ezt pedig sokan nem tartják felvállalhatónak.

A magyar jogban ugyanis jelenleg az élettársi kapcsolat az érzelmi és gazdasági közösség megkezdésével automatikusan jön létre, annak megszakadásával pedig automatikusan szűnik meg - mondta Rakaczki Hajnalka. A viszony tehát nem kötődik hivatalos bejegyzéshez, így jelenleg bizonyítani is nehéz az együttélést.

Makai Katalin szerint erre a problémára várhatóan megoldást fog nyújtani az új Ptk., amely a mostani verzió szerint lehetőségként kínálná fel az élettársi viszony regisztrációját, viszont nem szabályozná az élettársak támogatásokra és kedvezményekre való jogosultságát. A főosztályvezető-helyettes szerint a tervezett jogszabályok az élettársi kapcsolatban élők egymás közti többletjogait és kötelezettségeit, tehát például az özvegyi nyugdíjat vagy a lakhatási jogosultságot szabályozzák majd, de nem nyúlnak olyan területekbe, amelyek a családjogon kívül esnek. Makai Katalin azt is elmondta, hogy az élettársak örökbefogadási joga nincs napirenden.

Visnovitz Péter