A várható sérelmekre figyelmeztet Gyurcsány

Vágólapra másolva!
A konkrét reformterveket még nem ismertette, de már figyelmeztet az ezek miatt keletkező konfliktusokra, sérelmekre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki eddig ezt nem hangsúlyozta a nyilvánosság előtt. Internetes naplójában azonban most hosszan ír arról, hogy a várható intézkedések érinthetik az emberek hétköznapi viszonyait, és emiatt lesznek sértett csoportok.
Vágólapra másolva!

Bár az utóbbi hetekben nemegyszer előfordult, hogy Totó kutya és a gyerekkel kapcsolatos ügyek álltak a miniszterelnök naplóbejegyzéseinek középpontjában, Gyurcsány Ferenc a jelek szerint nagyszabású reformterveinek bevezetéséhez is felhasználja blogját. Míg a kampány során nem hangsúlyozta azt, hogy ezek az átalakítások milyen sérelmekkel járhatnak - a kérdésre, hogy lesznek-e megszorítások, több helyen is kérdéssel válaszolt -, keddi bejegyzésében már hosszan ír erről.

"Törvényszerű, hogy minden átalakulásnak velejárói a kisebb-nagyobb konfliktusok" - fogalmaz Gyurcsány, aki szerint "ami az egész érdekét szolgálja, az nem egy esetben nemhogy nem szolgálja valamennyi társadalmi csoport érdekét, hanem egyes csoportokat kifejezetten sérthet". Figyelmeztet arra is, hogy "a sérelem átélhető és mozgósító erejű", ezzel mintegy előrevetítve azt, hogy tervezett reformjai ellen lehetnek látványos tiltakozások. Szerinte ezzel szemben a hosszú távú előny "legfeljebb csendes racionális támogatást teremt".

Gyurcsány úgy véli, hogy az ilyen konfliktusok miatti félelem rettentette el a korábbi kormányokat attól, hogy hozzákezdjenek a nagyobb változtatásokhoz. Szerinte a Horn-kormány megkezdte ugyan a "nagy és bonyolult" rendszereket érintő igazságügyi és nyugdíjreformot, "de egyik sem avatkozott bele a hétköznapi viszonyokba". Az Orbán-kormányól pedig úgy véli, hogy meg sem próbálkozott ilyen reformokkal, igaz, önkritikusan hozzáteszi, hogy az elmúlt négy év változásai is "rendkívül mérsékeltek voltak".

Két kivételt említ, a felsőoktatási reformot, amely szerinte egy jól elkülöníthető szférán belül érdemi átalakítást hozott, de ebből "lett is konfliktus". A másik példa a Posta átalakítása - kis posták bezárása, mozgóposták üzemeltetése -, és ennek kapcsán azt írja, "látjuk, hogy amint konkrét, napi élethelyzetbe beavatkozó intézkedések történnek, akkor ott már nagyok a konfliktusok is".

A bejegyzést ezután azzal folytatja, hogy nyilvánvalóan szükség van számos változtatásra, és "azok egyike-másika nyilvánvalóan érinti azokat a hétköznapi életviszonyokat, amelyekhez hozzászoktak az emberek". Szerinte azonban ettől nem szabad visszariadni, mert akkor "kárt okozunk a közösségnek". A miniszterelnök arról nem ír, hogy milyen konkrét, a "hétköznapi életviszonyokat" érintő tervei vannak, és hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján sem beszélt erről, bár azt kijelentette, hogy a rendszerváltás utáni legnagyobb reformok kora következik.

Azt, hogy az ország előtt álló reformok konfliktusokkal és sérelmekkel járnak, Gyurcsány előtt már többen is jelezték. Hazai és külföldi elemzők visszatérő fordulata, hogy ha Magyarország nem akar végleg lemaradni az EU-ban, akkor fájdalmas lépésekre kell elszánnia magát. Gazdasági szakértők szerint az egyik legégetőbb feladat a költségvetés rendbetétele, amelynek hiánya uniós rekordot döntött, de emellett többen - legutóbb meghatározó gazdasági szervezetek vezetői - is felszólítottak a szerintük túl nagyra nőtt és nem hatékonyan működő állam megreformálására.

Pethő András