A többség nem érti, hogyan választ

Vágólapra másolva!
A szavazók többsége nem tudja, mennyi és milyen lista játszik szerepet a magyar választásokon, ennek ellenére bíznak abban, hogy a rendszer jól tükrözi a választói akaratot - derült ki a Political Capital áprilisi közvéleménykutatásán. A tájékozottságot az iskolai végzettség és az életkor is befolyásolja: az alacsony végzettséggel rendelkezők és az idősek a legbizonytalanabbak.
Vágólapra másolva!

Míg az egyéni választókerületek szabályszerűségeit jól ismerik az emberek, a területi és országos lista megkülönböztetése nehézséget okoz - mutatta ki a Capital Research reprezentatív kutatása, melyet a Political Capital Institute felkérésére készítettek 500 ember megkérdezésével, április hetedikén.

A válaszadók alig több mint harmada volt tisztában azzal, hogy a magyar választási rendszer kétféle, országos és területi listát is tartalmaz. 55 százalékuk nem tudott választ adni a kérdésre, hogy hányféle lista van, 4 százalék az egyet, 6 százalék pedig a hármat gondolta helyes megfejtésnek.

A legbizonytalanabbak az idősek voltak, a 60 év felettiek 63 százaléka nem felelt, 13 százalékuk pedig rossz választ adott. A helyes válaszok aránya, az életkor mellett az iskolázottsággal is összefügg. A nyolc általánossal vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők 60 százaléka nem tudja, hány lista van. A legjobban a közép-és felsőfokú végzettségűek tudták, hogy két lista játszik szerepet a rendszerben, viszont a legiskolázottabbak válaszolták a legnagyobb arányban (15 százalék) azt, hogy a magyar választási szisztéma háromféle listát ismer.

Az is komoly nehézséget okozott a válaszadók többségének, hogy megnevezzék, milyen listák vannak. Az országos listát a megkérdezettek 9, a területit vagy megyeit a válaszadók 8 százaléka nevezte meg. Ebben a kérdésben háromszor annyi férfi adott helyes választ, mint nő, a 60 évesnél idősebbek itt is jóval bizonytalanabbak voltak, mint az átlag, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők pedig megint jól szerepeltek.

A megkérdezettek 37 százaléka szerint mind az országos, mind a területi listára adhatunk le szavazatot. 31 százalék úgy véli: az országos listára voksolhatunk a választáson, és csupán 19 százalék adott helyes választ, miszerint csak a területi listára szavazunk az első fordulóban.

Az emberek 20 százaléka gondolta úgy, hogy mindenképpen kell második fordulót tartani minden körzetben, az eredménytől függetlenül. Az iskolázottsággal, ebben az esetben is nőtt a helyes válaszok aránya, életkor szerint pedig a középkorúak a legtájékozottabbak ebben a kérdésben.

A felmérés szerint a szavazók 79 százaléka hiszi azt, hogy az első forduló éjszakáján minden­képpen kiderül, mely pártok jutnak az Országgyűlésbe. 54 százalék szerint az is eldől, hogy melyik pártnak lesz a legtöbb képviselője, és 62 százalék gondolja úgy, hogy ekkor már a következő miniszterelnök személye is bizonyossá válik.

A válaszadók szerint a magyar választási rendszer a közepesnél jobban teljesít abban, hogy a választói akaratot mennyire arányosan váltja át képviselői mandátumokká. A megkérdezettek 38 százaléka szerint ebből a szempontból a magyar választási rendszer közepesen arányos, ami egyaránt jelezhet óvatos bizalmat, de azt is, hogy nincs határozott véleményük erről a kérdésről. 18 százalék szerint inkább, vagy nagyon aránytalan a leadott szavazatok és a mandátumok közötti kapcsolat, 32 százalék pedig úgy gondolja, hogy a magyar választási rendszer teljesen, vagy inkább arányos, vagyis tükrözi a választói akaratot.