Blöffnek tartják Veres győzködését

Bár Veres János pénzügyminiszter azzal a tanáccsal - a Fidesz szerint fenyegetéssel - fordult több szabolcsi polgármesterhez, hogy ha a térségnek kevés kormánypárti képviselője lesz, akkor kevésbé lesz esélyük a támogatásokra, az [origo] által megkérdezett szakértő szerint ezzel kicsit túlértékelte saját szerepét.  Az uniós forrásoknál ugyanis ilyen szempontok nem játszhatnak szerepet, és az utóbbi években egyébként is a magánberuházások váltak fontosabbá.

Magyarázkodásra kényszerült Veres János pénzügyminiszter, miután előkerült egy hangfelvétel, amely bizonyította, hogy múlt héten, egyebek mellett a következőkről beszélt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei polgármestereknek: a "megye fejlesztési lehetőségeiből a következő négy évben a szerint differenciáltan fognak részesedni az egyes települések, amilyen választási eredmény 23-án születik". A hangfelvétellel előálló Fidesz szerint Veres megzsarolta a polgármestereket, akik közül többen nyílt levelet intéztek a köztársasági elnökhöz, kérve tőle, hogy védje meg az állampolgárokat, akik "nem a hatalom igényeit kiszolgálva, hanem saját lelkiismeretükre, és meggyőződésükre hallgatva szavaznak". Igaz, polgármesterek egy másik csoportja Veres védelmében írt levelet, mondván, hogy ők nem fenyegetésnek fogták fel az elmondottakat.

A miniszter az [origo]-nak azt mondta, politikailag biztos benne, hogy a koalíció nyeri a választásokat, és mivel hatékonyan csak a kormánypárti képviselők tudnak részt venni a döntéshozásban, a megye érdeke, hogy minél több kormánypárti képviselője legyen. Veres János mindezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy a magyar parlament 1997 óta nem fogadott el érdemi módosítást ellenzéki képviselő javaslatára. Azt a kérdésünket, hogy milyen jellegű támogatásokra gondolt, Veres elhárította, és csak annyit mondott: "ne kérdezze, hogy milyen forrásokról van szó".

Az [origo] által megkérdezett szakemberek szerint ugyanakkor nem közömbös a támogatások jellege. Az elkövetkező években a legtöbb fejlesztésre fordítható pénz az Európai Uniótól érkezik, ezekre a forrásokra épült az MSZP kampányának középpontjába állított Új Magyarország Program is. Szakértők szerint ezeknek a pénzeknek az elosztása tökéletesen visszakereshető és több ponton ellenőrzött rendszerben történik. "Teljesen kizárt, hogy pártérdekek érvényesüljenek ezeknek a pénzeknek az elosztásában" - mondta az [origo]-nak Balázs Péter, aki korábban az Európai Unió Regionális Politikáért felelős biztosa, előtte pedig a Külügyminisztérium államtitkára volt a Medgyessy-kormány idején.

"Gyermeteg dolog"

Balázs szerint az uniós pénzek elköltése csak szakszerűen történhet. A szakértő "gyermeteg dolognak" nevezte az elképzelést, miszerint a támogatásokat az egyes területek pártpreferenciája alapján osztanák ki, majd hozzátette, meggyőződése, hogy Veres János sem így értette, amit mondott. "Egy demokratikusan megválasztott kormány ilyet nem tesz Európában, és Magyarországon demokratikusan megválasztott kormány van, ezt senki nem vonja kétségbe" - mondta Balázs Péter.

Az uniós eljárások nem hagynak sok terepet a pártpolitikának Csaba László közgazdász, egyetemi tanár szerint sem. Csaba az [origo]- nak elmondta, hogy a területfejlesztési támogatások időtartama túlnyúlik a négyéves parlamenti ciklusokon, a támogatott fejlesztéseket pedig gyakran csak többszöri ellenőrzés után, utófinanszírozással térítik meg. Ráadásul többszakaszos értékelés és ellenőrzés felügyeli a pályázatokat és kifizetéseket, tehát "nagyon kemény biztosítékok" vannak a rendszerbe építve.

Bélának el kell számolnia a támogatásokkal

Csaba László szerint éppen azért ilyen bürokratikus az európai támogatási rendszer, hogy kiszűrje a visszaéléseket. Valamikor a 70-es években még lehetett pártszimpátia alapján osztani a pénzeket, Görögországban és Portugáliában voltak is "eszméletlen balhék", de éppen ezért új, szigorú szabályozást vezettek be - magyarázta. Mint mondta, a rendszer már nem működhet úgy, mint a Mikszáth által leírt világban, ahol is elég volt egy telefon, ha "Bélámnak pénzre volt szüksége". "Most a Bélám, ha hivatalban akar maradni, akkor el kell tudni számolnia a támogatásokkal" - fogalmazott Csaba.

A szakértő szerint inkább a belső elosztású pénzek esetében nyerhet jelentőséget, hogy egy adott terület kormánypárti vagy ellenzéki képviselőt küldött a parlamentbe. "Mindig igaz, hogy egy kormánypárti képviselő nagyobb erővel tud lobbizni, mint egy ellenzéki, mert közelebb van a húsosfazékhoz" - mondta, hozzátéve, hogy a jobb alkupozícióban lévő kormánypárti képviselő ilyenkor a törvények betartása mellett kerülhet jobb helyzetbe.

Az egyetemi tanár ugyanakkor nem gondolja, hogy ez valami szörnyű fenyegetés lenne. Mint mondta, a kormányzás mindig döntéshozás, és ahogy a kulturális miniszter eldöntheti, hogy a Megasztárt vagy az Operaházat támogatja inkább, úgy a kormánynak is megvan a lehetősége, hogy a fejlesztési támogatásokról maga döntsön: ez Csaba László szerint lehet vitatható, szakmailag megkérdőjelezhető, ámde mégis törvényes döntés.

Inkább az önkormányzatok ügyességén múlik

Csaba hangsúlyozta, hogy területfejlesztés szempontjából az állami források elosztása kevésbé fontos, mint egy magánbefektetőket vonzó, vállalkozó szellemű, helyi önkormányzat. Elmondása szerint ugyanis a beruházások 80 százaléka magántőkéből jön létre, és a privát befektetőket többnyire hidegen hagyja, hogy a helyi parlamenti képviselő éppen milyen színű. Példaként említette Debrecent, Győrt és Pécset, ahol - függetlenül a politikai vezetők pártállásától - az önkormányzat a beruházókkal együttműködve, képes volt komoly fejlődést elérni.

Amikor Veres János pénzügyminiszter arra utal, hogy egy területnek gazdasági érdeke minél több kormánypárti képviselőt juttatni a parlamentbe, túlértékeli a kormányzat szerepét, mivel 15 évvel a rendszerváltás után a területfejlesztésben már a magántőke és az annak vonzására való képesség lett a meghatározó - véli Csaba László. "Ma már eljutottunk oda, hogy nem a politika fújja a passzátszelet, ma már nem a politikai kapcsolatoktól függ a gazdasági fejlődés" - mondta, hozzátéve, hogy épp ezért Veres utalásait is "a maguk értékén kell kezelni", semmiképpen sem fenyegetésként.

Visnovitz Péter