Bécset meghallgatják Paksról, a pestieket nem

A paksi atomerőmű körüli 10 kilométeres zónába tartozó, az úgynevezett hatásterületen lévő települések véleményét veszik figyelembe az erőmű élettartamának 20 éves meghosszabbításáról szóló döntés során. Azt, hogy az atomlétesítmény hány kilométeres körzete számít hatásterületnek, az erőmű határozza meg. A zónát kicsinek tartják a zöldek, arra hivatkozva, hogy a 2003-as üzemzavar hatásai még Budapesten is mérhetőek voltak.

Április 28-án, vagyis két nappal a csernobili katasztrófa 20. évfordulója után tartják Pakson azt a közmeghallgatást, amelyen arról tájékoztatják a környék lakosságát, hogy milyen környezeti kockázatokkal jár az atomerőmű élettartamának 20 éves meghosszabbítása.

Az 1982-1987-ben üzembe helyezett négy paksi reaktort eredetileg 30 éves működésre tervezték, az üzemidő kitolásáról még tavaly szeptemberben döntött a kormány. Ezt azzal indokolta, hogy a paksi atomerőmű állítja elő a hazai villamosenergia 40 százalékát, a bezárás így komoly csapást jelentene az országnak. A további üzemeléshez azonban környezetvédelmi engedélyre is szükség van, ennek elbírálása során a környezetvédelmi hatóságoknak figyelembe kell venni az erőmű úgynevezett hatásterületén élők véleményét.

Azt azonban, hogy a létesítmény hány kilométeres körzete számít hatásterületnek, az erőmű maga dönti el. A létesítmény vezetése pedig 10 kilométeres körben jelölte meg azt a területet, ahol az erőmű érezteti a hatását. Mittler István, az erőmű szóvivője szerint az atomerőmű közvetlen hatása gyakorlatilag a nullával egyenlő. Ennek ellenére, azokat a településket hívták meg, amelyek Paks közigazgatási szomszédai, valamint ahol még érezhető annak a melegvíznek a hatása, ami az atomlétesítményből a Dunába ömlik.

A zóna kijelölését viszont aggályosnak tartják a zöldek. Perger András, az Energia Klub környezetvédő civil szervezet munkatársa az [origo]-nak elmondta: az erőmű környezeti kockázata jóval nagyobb ennél. "A 2003 áprilisában történt üzemzavar (amikor a 2-es blokkban, tisztítás közben megsérültek a fűtőelemek) hatásait mérni lehetett Budapesten is" - tette hozzá Perger. A környezetvédő aktivista szerint a 10 kilométeres gyűrű különösen annak fényében ironikus, hogy amíg a szomszédos országok észrevételeit figyelembe kell venni az engedély megadásakor, addig például Pécsét nem. A környező országok közül eddig Ausztria, Horvátország és Románia jelentkezett be a paksi elbírálás ügyfeleként.

A 10 kilométeres zónába beletartozó települések (Bátya, Bikács, Bogyiszló, Bölcske, Dunapataj, Dusnok, Dunaszentbenedek, Dunaszentgyörgy, Fadd, Fajsz, Foktő, Gerjen, Géderlak, Györköny, Kalocsa, Madocsa, Németkér, Ordas, Paks, Pusztahencse, Tengelic, Uszód) támogatják az üzemidő meghosszabbítását. Az érintett települések többsége egyébként tagja annak a hét Bács-Kiskun, és hat Tolna megyei településből álló Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulásnak (TEIT), amely évente, összesen csaknem 70 millió forintos támogatást kap a paksi atomerőműtől.

Az eljárás lebonyolításával viszont már több település is elégedetlen. Török Gusztáv Andor, Kalocsa polgármestere, a TEIT elnöke az [origo]-nak elmondta: szerintük felháborító, hogy az április 28-i közmeghallgatást Pakson tartják, az érintett 60 ezer lakónak így esélye sincs arra, hogy tájékozódjon a kérdésben, és kifejthesse a véleményét. Török szerint a megoldás az lenne, ha helyben tájékoztatnák a lakosságot. Az erőmű szóvivője ezzel kapcsolatban elmondta: a helyszníről nem ők, hanem a környezetvédelmi hatóság döntött.

A TEIT-be nem tartozó, így támogatásban sem részesülő települések jóval kritikusabbak. Tóth István, a 2500 lelket számláló Bogyiszló polgármestere az [origo]-nak elmondta: az erőmű ugyan számos helybelinek biztosít megélhetést, a paksi meghosszabbítás helyett azonban célszerűbb lenne az alternatív energiaforrások fejlesztése. Tóth szerint a helyiek egy része aggódik az erőmű egészségkárosító hatása miatt is.

A hazai villamos energia 40 százalékát termeli

Derekas László Péter, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség műszaki igazgatóhelyettese szerint az eljárás időtartama 120 nap, de egyelőre bizonytalan, hogy mennyi ideig tart a környezeti engedély kiadása, fellebbezés estén akár évekig is elhúzódhat. Az eljárás során a környezetvédelmi hatóságnak, a Paks által március 14-én benyújtott környezeti hatástanulmányt kell elbírálni és figyelembe kell venni a közmeghallgatáson elhangzottakat, az ügyfélként bejelentkezett civil szervezetek és a külföldiek észrevételeit.

Az erőmű megbízásából készített hatástanulmány szerint az üzemidő kitolása nem jelent biztonsági kockázatot. Az elemzésben az áll, hogy a meghosszabbításhoz szükséges beruházások alatt előfordulhat lég-, és vízszennyezés, valamint azok hatással lehetnek az élővilágra is. Az átalakítások során azonban a radioaktív kibocsátások nem változnak. A tervezett munkálatok, vagyis 2013 után viszont, a tanulmány szerint az élővilágban, valamint a víz és a levegő minőségében nem várható változás. A többletüzemelés miatt egyedül a radioaktív hulladék mennyisége nő majd, amelynek elhelyezéséről az erőműnek kell gondoskodnia - áll a jelentésben.

A tanulmány végezetül megállapítja, hogy az erőmű tervezettnél további működése a térségben élők számára nem jelent egészségügyi kockázatot. Sőt, az erőmű okozta életszínvonal növekedés miatt, egészségügyi szempontból jobb Pakson élni, mint más hasonló településeken - tartalmazza a jelentés. A szakértői anyag összeállítói szerint az erőmű jelenleg is minden vonatkozásban betartja az előírásokat, az erőmű közelében talált radioaktív anyagok (cézium és stroncium izotópok) pedig "alapvetően globális, vagyis csernobili eredetű".

Az atomerőmű tovább-működtetéséről a végső szakmai döntést az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) mondja ki. Biztonsági szempontok alapján az OAH dönti el, hogy Paks alkalmas-e arra, hogy még további 20 évig működjön. Az erőműnek ehhez négy évvel az üzemidő lejárta előtt kell benyújtania azt a programtervet, amelyben részletesen kifejti, hogy milyen intézkedésekkel tudja garantálni a reaktorok biztonságos üzemidejének meghosszabbítását. Az 1982-ben átadott 1-es blokk élettartama például 2012-ben jár le, a meghosszabbításra irányuló kérelmet így 2008 decemberében kell benyújtania Paksnak.

Szabó András